Meteorológiai műszerek otthon
Műszer csatlakoztatása a MetNet-re
MetNet WS feltöltő: LINK MetNet WD feltöltő: LINK
MetNet cumulus feltöltő: LINK
Figyelem! Akinek Netatmo és Ruuvitag műszere van, az mostantól felkapcsolhatja a MetNet-re is!
Műszereim LINK
Csatlakoznál a légszennyezettség mérő állomáshoz? Olvasd el cikkünket
Kérdésed van ezzel kapcsolatban? Írj nekünk a legszennyezettseg(kukac)metnet(pont)hu címre.
Hálás köszönet az adatokért a nép nevében is! 
Nagyon érdekes az egész probléma, lévén a felszínközeli hõmérséklet soktényezõs dolog még hóréteg nélkül is. Azért is kellenek nagyon az ilyen kísérletek, hogy picit jobban megérthessük a tényezõk kölcsönhatását, pontosabban a folyamatot, ahogyan a tényezõk eredõje kialakul a végén.
Szépen mûködött a "mini-fagyzug" elmélet, vagyis a mélyebb pozíció "hidegmegõrzõ" funkciója. A hófelszínen árnyékolva mért értékhez viszonyítva rendre 1 °C-körüli deficitet tudott hozni a "gödör", ez önmagáért beszél, bár nyilván nagyban függ e negatív anomália mértéke a mélyedés minden dimenziójától. De ami még fontosabb, az a "gödör" viszonylagos szélvédettsége: szeles idõben még a radiációs hõmérõt is alulmúlta, viszont szélcsendben nem jött már ki ez az elõny. Tehát legnagyobb részt az átkeverés hiányában látom a körbeásott szenzor körül kialakuló nagyobb gradiens okát, és kevésbé a "klasszikus" hidegösszefolyásos jelenségben, ami ennél nagyobb mélyedéseknél és lejtõknél mûködne jobban.
Figyelemre méltó még a felhõk és a szél hiányának hatása a radiációs hûlés érvényre jutásában. Ilyen viszonyok mellett mindjárt háromszorosára nõtt a különbség az árnyékolt és az árnyékolatlan mérés között az elõzõ szeles és felhõs alkalommal mérthez képest. A fentebb leírtakkal együtt ez az egész a jelenség igazolja, hogy a radiációs hõmérséklet maga is összetett érték; egyszer az anyagi minõség függvényében végbemenõ (de sok egyéb által befolyásolt) kisugárzás, mellette pedig a környezet hõmérsékletének hatása összegzõdik benne.
Hosszan lehetne még ragozni, már csak azért is, mert szép téma, és a kísérlet is értékes. Elismerésem érte!
Egy kérdésem lenne még a végére, éspedig, hogy az egyes szenzorok mindig ugyanabba a pozícióba kerültek-e, magyarán ugyanaz volt-e a szereposztás. Nem mintha nagy lenne az említett összvissz maximum 4 tizednyi hiba. Illetve ha egy tiszteletteljes javaslatot tehetek, érdemes lenne a 4 szenzor között konzekvensen jelentkezõ "hibát" (már ha van) eltüntetni egy friss összekalibrálással. De ezt már csak dupla zárójelben tettem hozzá. A magam részérõl nagy örömmel vettem és elemezgettem az adatokat, ha yuki jön, õ biztosan még többet tud majd kiókumlálni nekünk.
Kívánok még sok hasonlóan érdekes és hasznos mérést, kísérletet!

Nagyon érdekes az egész probléma, lévén a felszínközeli hõmérséklet soktényezõs dolog még hóréteg nélkül is. Azért is kellenek nagyon az ilyen kísérletek, hogy picit jobban megérthessük a tényezõk kölcsönhatását, pontosabban a folyamatot, ahogyan a tényezõk eredõje kialakul a végén.
Szépen mûködött a "mini-fagyzug" elmélet, vagyis a mélyebb pozíció "hidegmegõrzõ" funkciója. A hófelszínen árnyékolva mért értékhez viszonyítva rendre 1 °C-körüli deficitet tudott hozni a "gödör", ez önmagáért beszél, bár nyilván nagyban függ e negatív anomália mértéke a mélyedés minden dimenziójától. De ami még fontosabb, az a "gödör" viszonylagos szélvédettsége: szeles idõben még a radiációs hõmérõt is alulmúlta, viszont szélcsendben nem jött már ki ez az elõny. Tehát legnagyobb részt az átkeverés hiányában látom a körbeásott szenzor körül kialakuló nagyobb gradiens okát, és kevésbé a "klasszikus" hidegösszefolyásos jelenségben, ami ennél nagyobb mélyedéseknél és lejtõknél mûködne jobban.
Figyelemre méltó még a felhõk és a szél hiányának hatása a radiációs hûlés érvényre jutásában. Ilyen viszonyok mellett mindjárt háromszorosára nõtt a különbség az árnyékolt és az árnyékolatlan mérés között az elõzõ szeles és felhõs alkalommal mérthez képest. A fentebb leírtakkal együtt ez az egész a jelenség igazolja, hogy a radiációs hõmérséklet maga is összetett érték; egyszer az anyagi minõség függvényében végbemenõ (de sok egyéb által befolyásolt) kisugárzás, mellette pedig a környezet hõmérsékletének hatása összegzõdik benne.
Hosszan lehetne még ragozni, már csak azért is, mert szép téma, és a kísérlet is értékes. Elismerésem érte!
Egy kérdésem lenne még a végére, éspedig, hogy az egyes szenzorok mindig ugyanabba a pozícióba kerültek-e, magyarán ugyanaz volt-e a szereposztás. Nem mintha nagy lenne az említett összvissz maximum 4 tizednyi hiba. Illetve ha egy tiszteletteljes javaslatot tehetek, érdemes lenne a 4 szenzor között konzekvensen jelentkezõ "hibát" (már ha van) eltüntetni egy friss összekalibrálással. De ezt már csak dupla zárójelben tettem hozzá. A magam részérõl nagy örömmel vettem és elemezgettem az adatokat, ha yuki jön, õ biztosan még többet tud majd kiókumlálni nekünk.
Kívánok még sok hasonlóan érdekes és hasznos mérést, kísérletet!
