Palui, bevallom, a kaszás szemeirõl sok képet dobtam el, ez is szinte véletlen jött össze, mély lélegzet és sokadszorra jónak vélt élesítés után "találomra" elkattintottam két kézremegés között nevet Az automat jól fókuszál, de amig "kapásból lövök", elrántom és oda a fókusz; én vagyok a "legyengébb láncszem". Szerencsém volt, már valamivel jobb mint amit eddig produkáltam, de lesz még jobb is, nem adom fel laza Az a gondom hogy "szabadkézbõl" készült, nagy malacom volt, szerencsére a kaszás nyugodt fajta, sokat ül egyhelyben, lenne idõ "állványozni" jobb képet, emiatt házilag könnyen megoldható fix/flexibilis állványon töröm a fejem mert jajdeunom máris a "makro-gyógytornát" egy darab, félóra után már dögnehéz mihaszna vassal a kezemben laza Viszont lehetetlen abbahagyni, mindíg akad téma, ha más nem a poros CD nevet Azelõtt felemelt fejjel jártam az eget lesve, most a földet, füvet, homályos zugokat fürkészem lehajtott fejjel szinte kényszeresen nevet