Bioszféra

Ma Bakonynána - Jásd - Tés útvonalon kirándultunk az urammal:
Link
Meglátogattuk a Római fürdõ néven ismert sziklaszurdokot, amelyben a Gaja patak vízesése zubog alá (Szerintem a Fátyol kutyafüle ehhez...), aztán az országos kék útvonalán mentünk Jásd felé - egy olyan részig, ahol át kellett volna menni a Gaján, de kissé nagy volt a víz, mi meg nem hoztunk magunkkal tutajt... :-) Innen egy erdészeti úton jutottunk el Jásdra, kicsit hosszabb volt a kéknél, de nem volt ronda. :-) Innen busszal mentünk át Tésre, mivel olyan irgalmatlan meredek hegy választott el tõle, amelyet a fájós lábammal inkább nem vállaltam be. A busz nagy nehezen megbirkózott vele a szerpentinen... Tésen a szélmalmokat néztük meg, amelyek mûemlékek, egyikben belül is voltunk. Meg az a bácsika, aki a malmokhoz beengedi a népet, egy kis kovácsmúzeumot is fenntart, ami voltaképp két kis szoba, de teli gyönyörû szerszámokkal, eszközökkel, termékekkel, amelyeket száz éve egy kovács elõállított.
Hogy bioszféra is legyen: a bakonyi bükkök tényleg elég kehesek... Sok sérült, beteg, kiszáradóban lévõ fát láttunk, egy csomó ki is volt vágva, a kivágottakban látni a rovarjáratok sokaságát, illetve sok kidõlt magától. Ahol megnyílik az erdõ, azonnal benõnek a gyomok, mint a kanadai aranyvesszõ, vagy benövik a szederindák (ez számunkra most nem volt baj, mert sok finom gyümölcsöt faltunk róluk). Rengeteg madár van, sok csuszka, cinegék, ölyvek az erdõ felett, sok civakodó szajkó, meg a mindenhol kopogtató fakopáncsok. Õz- és vaddisznó nyomokat is láttunk, meg valami kisebb kutyaféléét, ami vagy kiránduló eb volt, vagy róka. Ember rajtunk kívül nem volt, csak a nyomai... Üdítõs doboz, nejlonzacskó, ásványvizes üveg... Nem is kellene felfesteni a kék jelzést, elég lenne a szemetet követni. Ennyi tahót... :-((