Itt valami kicsit félrementnevet
Egyrészt, nem költök tízezreket egy évben permetszerre. Most (meg minden tavasszal) veszek egy 5 ml-es tubus gombaölőt a palántadőlés ellen. Idén ez épp’ 2990 forintba került. Ha ez megvan, a vetések kb 80%-a megmarad, tehát kb százforintokban mérhető a “károm”. A későbbiekben én már csak nagyon ritkán permetezek. Legyen ez a maradék 7000. Anyám ki is van borulva, amikor eljön, hogy “hát kisfiam ezt már permetezni kellene” de mondom, hogy “ jó van az úgy, úgy is tele már a spájz, a hűtő, meg a fagyasztó” laza
Másrészt, ez nekem egy hobbi, nem gazdasági kérdés. Szívesen “szenvedek” vele, mert szeretem. Egy évben kb 200 ezret költök horgászatra úgy, hogy egy grammot sem eszek meg a kifogott halakból. Rekreáció.
Harmadrészt, a piaci adottságok miatt egy üzletben vásárolt (a kisbani piac talán szezonban kivétel) zöldségnek, gyümölcsnek soha nem olyan az íze, mint a sajátnak. Elsősorban azért, mert pl a paradicsomot nem szabad teljesen érett állapotban szedni ahhoz, hogy azt valaki 3 nap múlva meg is vegye a bótba (most ne kezdjünk el az utóéresen lamentálni), másodsorban meg a pszichológia:  a saját, az saját nevet
Tudnám még folytatni, de megmelegszik a söröm vidám