Az idézett versrõl négy fiam jut eszembe, kicsi korukban együtt tanulgattuk, sõt "kórusban" énekelgettük az ilyen és hasonló verseket, mivel exnejem/édesanyjuk dallamokat is "rögtönzött" melléjük és zongorán kísért bennünket. Ha egyedül vagyok, némelyik dallamot még ma is lepötyögöm, "csak úgy, magamnak", jól felidézi az akkori hangulatot nevet Apró történet is eszembe jutott; Firenzében táboroztunk, a legkisebb (akkor hároméves) Levente fiam a sátorban elalvás elõtt hosszú percekig fújta az egyik "megzenésített" versikét, míg motyogásba nem fúlt szava és elaludt; nem volt magyar körülöttünk, csak idegen nációk, de aki arra járt, õszinte mosollyal nézett rám, bár a szöveget nem érthette nevet
Bocs a Társalgóba illõ személyes emlékért, a vers juttatta eszembe nevet Jó reggelt, jó napot, jó kedvet Bioszféra/MetNet nevet