Szerintem a pontosság alatt csak egy dolgot lehet érteni: a mérõeszközünk által mért mennyiség valóban annyi-e mint amennyinek lennie kell. Nézzünk egy példát. A WS 2350 csapadékmérõje (de azt hiszem az összes többi WS-é is) egy billenése 0,514 mm csapadéknak felel meg. Ha pontos, akkor valóban 0,514 mm-nek megfelelõ csapadékmennyiségnél billen. De ha a kanálba több, vagy kevesebb csapadék fér, akkor nagyobb vagy kisebb csapadékmennyiségnél billen, annak ellenére a számolás során 0,514 mm csapadékot jelez. Az eltérés mértéke adja a csapadékmérõ hibáját. Ha a felfogó felületet 10x-re növeljük, akkor a hiba is 10x-es lesz.
A másik probléma, amit többen is említenek, az az, hogy az intenzív csapadék miatt nem képes követni a billenés a csapadék mennyiségét. Ebben az esetben is a megnövelt felület miatt ugyanúgy növekszik a mérési hiba is.
Összefoglalva a megnövelt mérõfelület a pontosságon nem változtat, csak a nagyobb felület miatt a felbontás növekszik.
A kanálban maradó csapadékmennyiség miatti hiba jóval kevesebb hibát eredményez mint a csapadékmérõ pontatlansága. Évi 600 mm csapadékot feltételezve egy 5%-os hiba már 30 mm hibát eredményez, ehhez képest a kanálban maradó mennyiség összege (néhány mm) elhanyagolható.
Megjegyzés: a 0,514 mm csapadékértéknál a kijelzõn 0,5 mm csapadék jelenik meg, de a 0,014 mm csapadék sem vész el, mert a WS szoftvere nem kerekíti le egy tizedesre, csak a kijelzõn. Ezért van az, hogy a 2,5 mm csapadék után nem 3,0 mm-t, hanem 3,1 mm-t jelez ki, és így tovább.