Részben biztosan. Az tény, hogy a városokban az elmúlt években egyre több madár jelent meg, nem csak szarkák, hanem sokféle. Ez részben amiatt van, hogy egyre kisebb életterük marad a szabadban. Olyannyira igaz ez, hogy nálunk Veszprémben van egy karvaly, aki rendszeresen vadászik a városban, õ ugye kisebb madarakat fog, tehát azért jár ide, mert van elég eleségnek való kismadár. Másrészt ugye egyre többen etetik a madarakat városban, így nyilvánvaló, hogy nem hülyék, s bejárnak, beköltöznek - persze nem mindenféle, csak a bátrabbak. Nálunk a lakótelepen van egy örvös galamb pár néhány éve, aztán van rengeteg cinege (szén, kék, fenyves), vannak vörösbegyek, rozsdafarkúk, csuszkák, erdei pintyek, zöldikék, csízek, iszonyatos mennyiségû tengelic (szerintem több, mint amennyi veréb), fakopáncsok, feketerigók, szerencsére egyre több énekes rigó, no meg állati sok szajkó. Szarka felénk nincs, de szerintem csak a szajkók sokasága miatt. És ezek csak azok, amelyek itt is költenek, vagyis teljesen betelepültek.
A cikk kapcsán a másik dolog, ami felmerül bennem, hogy állati könnyû a szarkákat hibáztatni egy olyan dologért, amelyért mi emberek vagyunk felelõsek a természetrombolás okán. A szarka csak kihasználja a lehetõséget, õ nem "bûnös", csak felveszi a ritmust, amit mi diktálunk. A nagyüzemi mezõgazdaság - ellentétben a kiskertek, tanyák világával - nem nagyon hagy lehetõséget a madaraknak, részben a vegyszeres védekezés miatt nincs elég rovar, melyet megehetnek, részint pedig a hatalmas területeket átfogó szántók egyhangú vidéke miatt. Míg a kisebb gazdaságokat sokszor fasorok, bozótok, gyepük választották el, ma ezek jó részén is olajrepce meg egyebek nõnek... A foltszerûen megmaradt vad környezet nem kedvez a biodiverzitásnak, beszûkülõ élettérben pedig eltolódik a fajok összetétele, az érzékenyebben eltûnnek egészen a tápláléklánc aljától kezdve, lavinaszerûen. Aki tud az állatok közül, az új lehetõséget keres, de nem mind képes erre...