Berényi Zsomborék írása azért errõl a témáról belsõ MME-s lev.listán (mivel folyt errõl élénk eszmecsere annó) kicsit tágabb értelemben és árnyaltabban fogalmazott.De teljesen egyetértek azzal amit írsz.A lényeg benne van.Település-, városökológiai folyamat klasszikus dinamikáját látjuk.Korábban más emberkövetõ énekesmadarak, a fekete rigó 100 évre visszanyúló rendkívül sikeres városi élettér betöltése-hódítása alatt (a város lakó fészkelõk 40-60%-át, a házi verébbel együtt, e két faj adta)szorultak ki.A fekete rigó pl. sikeresebb élelemkutatási technikával, az antropogén eredetû, alacsony szinten tartott lágyszárú elterjedést kihasználva (folyamatosan nyírt, nyílt területek arányának növekedése) jókora kompetitív elõnyre tett szert, sikeresen szaporodott.Domináns faj lett.Eredeti erdõszéli élõhelyük állományainak 10-15-szöröse található a városokban.A szarkák effektív száma jóval alacsonyabban mozgott eddig, ám az utóbbi években agresszív, erõteljes, domináns terjeszkedésbe kezdtek.Ez itt a Duna-parti parkokban, zöld terület foltokban is megfigyelhetõ.Ennek sok féle és összetett oka lehet, a természetes élõhelyek csökkenésétõl szaporodásbiológiai okokig.De a végsõ origó ebben is az ember.Tény, hogy a két faj jelenleg dinamikus konkurencia harcot folytat városainkban és a fiziológiai erõfölény szarkáéknál van.A rigó jobban rejtett fészkelésre való átállással (tipikusan nyílt fészkelõ)még több fészekalj kibocsátásával (szarka a fekete rigó tojásokra,fiókákra a szaporulatra utazik) reagálhat.De ebbe a folyamatba sem szabad közvetlenül belenyúlni(lásd a szarkacsapdázásokat a cikkben)..nagyon szlengesen..ezt a két fajnak kell lemeccselni egymással.Én is az egyensúly felé hajlok egy idõ után.Rigóéknak reagálni kell.De tény a számuk, elterjedési áreájuk olyan városokban, ahol a szarkapopuláció behúzódik, jelentõsen megváltozik, átalakul majd.
Így sajnos könnyen lehet,hogy február végi alkonyokon, már kevesebb ostorlámpán üldögélve trillázó Turdus merulát hallunk majd... szegyenlos