Még annyit - többször láttam azonos fajhoz, de "idegen" bolyba tartozó hangyák csatáját. A fegyverzet teljesen azonos, összkapaszkodtak ("összeharaptak") rágóikkal és sehogysem boldogultak egymással, csak tologatták egymást. Rövidesen az egyik küzdõ fél "bolytársai" odasiettek, és hárman pillanatok alatt "ízekre kapták" az ellenfelet, de a "küzdõ" vélhetõen a rágói közé szorult, "begörcsölt" rágó miatt sehogysem tudott szabadulni ellenfele fejétõl, bár nagyon igyekezett. Emiatt feltehetõen el is pusztult, hiszen enni sem tudhatott a rágói közé szorult fejtõl. Elgondolható, a hasonló fajtájú hangyák azonos hatásfokú "fegyverei" miatt sietett a másik kettõ társa segítségére; errõl az elsõ világháború tömegcsatái jutottak eszembe. Azonos minõségnél a mennyiség és létszám dönt nevet Nyilván nem olyan gyakori eset, hogy emiatt "átalakítsák" rágóikat, de megfigyeltem (ugye "ráérek") ritkán "mennek fejre", "harci taktikájukat" átalakítva inkább lábat és csápot igyekeznek elkapni távol-keleti harcmûvészetre emlékeztetõ ugrásokkal, gurulásokkal (errõl is toltam fel korábban képeket) mivel vélhetõen "tudják" hogy a "fejtámadás" mindkét ellenfél pusztulását okozhatja, nomeg három az több mint egy nevet (Régi katonai mondás - egy katona nem katona, két katona fél katona, három katona egy katona) Specializálódott (létkörülményekhez külsejükben, "fegyverzetükben", méretükben alkalmazkodó) hangyafajok léteznek, de testfelépítésük, fõbb szerveik lényegében nem változtak közel 300 millió éve, így is "sikeresek", a néhány kivétel nem teszi szükségessé alakváltásukat, legfeljebb jobban szaporodnak nevet
Ui: korábban toltam fel képet arról is, milyen hatásos a csáp "elkapása"; egy lényegesen kisebb hangya vonszolt csápjánál fogva "árkon-bokron át" saját bolya felé egy nála jóval nagyobb még élõ (kapálódzó) vöröshangyát nevet A "méregváltás" is hatásos lehet, régóta tartozom nektek egy képsorozattal amin kb. 1 mm-es (narancsszinû) kishangyák megmartak a lábán egy náluk jóval nagyobb feketehangyát, az pedig nyomban "eldõlt mint zsák".