Noli, Hari valóban, a véletlen nem matematikai értelemben kerül bele, bár a "próba-szerencse" elv lényegében véletlen választáson alapul. Távoli analógia (bocs ez a lulum) kicsit olyan ez mint a sakk vagy egy kártyajáték. Adottak a feltételek, a szabályok, aztán "valahogy alakul" a dolog, a "játékos" nyerõ vagy "lúzer" lesz laza Minden út Rómába vezet, lehet hogy el is jutsz oda, de nem mindegy milyen utat választ az utas, az egyiken simán eljut, a másikon (esetleg a rövedebb gyorsabb szakaszon útonállók támadhatják meg, életét vesztheti) Ahogy a matematikai egyenletek megoldásánál is létezik többféle megoldás, a Természet elõtt is megjelenik az optimális választás szükségszerûsége, de "vak- szinte gépies folyamat" lévén, inkább "próbálkozik" (mely lényegében véletlen választás több lehetõség közül) és a körülményekhez legjobban illeszkedõ "mû" lesz életképes nevet Sztem amit Hari ír, az már az adott körülményekhez való alkalmazkodás, beilleszkedés folyamata, a "prototipus" finomítása, melynek során eldõl, melyik véletlenszerû választás volt a jobb, életképesebb és racionálisan továbbfejleszthetõnevet