A légycsapó és "elõszele" tökéletesen igaz. DE nevet Hiába van mindenütt háló, mindíg beszökik a bejárati ajtón valami ott lapuló kerti szárnyas, leginkább légy és szunyog. Emiatt sajnos némi gyakorlatot szereztem. "Messzirõl" nem jó csapni mivel vagy elrepül a légy (nemegyszer láttam "hátrafele" zuhanva majd egy vadászgépszerû kanyarral meredeken emelkedve kitérni õket - hihetetlen jól repülnek) vagy nagy energiával túl gyorsan csapok és persze hogy szétkenõdik ott ahol éppen van. Kétféle módot tapasztaltam ki nevet Vagy face to face "pofáncsapom" vagy orvul becserkészve hátulról ütöm fejbe. Mindkét esetben lassan kell közelíteni, kihasználva hogy "kedvelik" a 60-70°-os emelkedési szöget. A légycsapó felülete legalább tenyérnyi legyen és lyukacsos, nehogy a "torlószél" söpörje el, módot adva a menekülésre (testtömegük nagyon kicsi, picit ráfújsz egy légytetemre, mint a pehely gördül arrébb). Ha szembõl, lassan közelít az ember, egyetlen apró csuklómozdulattal rézsút lefelé "lelõheti", mivel többnyire egyenesen nekirepülnek a légycsapónak. Orvul, hátulról is elég egy apró csuklómozdulat csak ne vetüljön rá árnyék, a hátára kell célozni, rézsút elõrefele ütni, valamelyik szárnya biztos hogy megsérül. Nem kell "szétkenni" õket (ronda látvány, felesleges kosz) kis ütéstõl röpképtelenné válnak és lezuhannak mivel valamelyik szárnyuk mindíg "kificamodik", leesnek és fel lehet porszívózni. Nem vagyok Diocletianus aki üres óráiban a legyeket "szadizta", de rendre besurrannak duhos "kitanultam" vadászatukat. Szomszédom bõszen kemotoxozik mindent, mezei poloskát, legyet, pókot, szunyogot, de az büdös és nem mellesleg idegméreg bár ártalmatlannak mondják. Kézzel nem szivesen vadásznám, a légypapír is jó lenne, de annyian nem jönnek be szerencsére. Próbálkoztam egyszerre két oldalról is, többnyire tényleg eredményes, de akkor láttam a hátrafele repülést. A levegõbe emelkedve mintha egy vadászgép "kobra" manõverét Link utánozná, "kihátrált" a két papír közül, "zuhanórepülésbe ment", majd meredek kanyart véve magasra felemelkedett. Ha nem lenne ronda és koszos, az ember szinte gyönyörködne a légy röpképességében nevet
Ami a látást illeti, azt vettem észre, amelyik egyszer "meglépett" a légycsapó elõl és megint felém pofátlankodik, már méteres távolságból, ha csak kezembe veszem a légycsapót, rögvest elmegy másfelé (az óvatosabbjának néha elég ha felállok, a mozgás szele oda se ér addig) - ebbõl gondoltam hogy jól látnak; ezek a primitív lények szerintem, ha túlélik, megtanulják és felismerik a veszélyt nevet Kösz a türelmet, bocs a hosszért nevet Ui: a szunyogok is lassú repülésük ellenére jól manõvereznek de leginkább a "háttérbe olvadás" mûvészei, elmenekülve mindíg megtalálják azt a fényszöget és hátteret, amiben "láthatatlanná" válnak. Az egyéb repülõ, mászó rovarokat óvatosan ráborított pohárral megfogva, kidobom az udvarra nevet Még1X bocs a hosszért nevet