Bioszféra
Nos, ha két szusszra is, de sikerült elolvasnom. 
Köszi, hogy megosztottad a gondolataidat. A vezérfonal az ember felsõbbrendûségének "ösztönlényekkel" szembeni hangsúlyozása, amit elõzõ mondandómból kiragadtál, és saját, szerencsére nem teljesen átlagos nézõpontodból jófajta, gazdag megfogalmazási módjaiddal véleményeztél. Bár sosem tanultam etológiát, legfeljebb néhány Lorenz, Goodall vagy Csányi könyvet olvastam, annyi bizonyos, hogy az állati/emberi viselkedést kutatóknak tökéletesen tisztában kell lenni az evolúciós, genetikai, biológiai, alapokkal, de szélesebb körû pszichológiai, szociológiai, archeológiai ismeretek nélkül se mennek sokra saját tudományukban. Mindezen tanok, legyen az természet- vagy társadalomtudomány, az ember és állat közötti kapcsolatokat, különbségeket éppen hogy megfoghatóbbakká, rokoníthatóbbakká teszik kísérleteik, és kutatásaik révén.
Tehát nem cél részükrõl, nem egy dogma, nem hansúlyozandó fõmondandó az általad oly határozottan, szikár egyenességgel beállított "az ösztönlény biorobot, az ember értelmi szuperlény" álláspont, hanem a biológiai kiindulási alap, amelyre felépíthetõk az egyes tudományok, és ami nélkül egyik sem életképes.
Az, hogy a két (tudat, ösztön) sínpár még véletlenül se találkozzon, de legalábbis globális érdekeket veszélyeztetõen ne közelítsen egymáshoz, arra számos, az élõvilágot (embert, állatot, növényt stb.) mint lényeket figyelmen kívül hagyó, de az életünket és a világot kezükben tartó folyamat, és idea meghatározza. Amelyhez természettudományoknak semmi köze.

Köszi, hogy megosztottad a gondolataidat. A vezérfonal az ember felsõbbrendûségének "ösztönlényekkel" szembeni hangsúlyozása, amit elõzõ mondandómból kiragadtál, és saját, szerencsére nem teljesen átlagos nézõpontodból jófajta, gazdag megfogalmazási módjaiddal véleményeztél. Bár sosem tanultam etológiát, legfeljebb néhány Lorenz, Goodall vagy Csányi könyvet olvastam, annyi bizonyos, hogy az állati/emberi viselkedést kutatóknak tökéletesen tisztában kell lenni az evolúciós, genetikai, biológiai, alapokkal, de szélesebb körû pszichológiai, szociológiai, archeológiai ismeretek nélkül se mennek sokra saját tudományukban. Mindezen tanok, legyen az természet- vagy társadalomtudomány, az ember és állat közötti kapcsolatokat, különbségeket éppen hogy megfoghatóbbakká, rokoníthatóbbakká teszik kísérleteik, és kutatásaik révén.
Tehát nem cél részükrõl, nem egy dogma, nem hansúlyozandó fõmondandó az általad oly határozottan, szikár egyenességgel beállított "az ösztönlény biorobot, az ember értelmi szuperlény" álláspont, hanem a biológiai kiindulási alap, amelyre felépíthetõk az egyes tudományok, és ami nélkül egyik sem életképes.
Az, hogy a két (tudat, ösztön) sínpár még véletlenül se találkozzon, de legalábbis globális érdekeket veszélyeztetõen ne közelítsen egymáshoz, arra számos, az élõvilágot (embert, állatot, növényt stb.) mint lényeket figyelmen kívül hagyó, de az életünket és a világot kezükben tartó folyamat, és idea meghatározza. Amelyhez természettudományoknak semmi köze.