Kisbéka, sztem ez így nagyon leegyszerüsített vélemény. Ahogy férfiak között akad, gyenge, félénk, pipogya, úgy a nõk között is. Az ápolást illetõen sztem ez kölcsönös. Életközösségben élõk, mikor ki milyen állapotban van, segítenek egymásnak. Normális férfi, ha a párja lebetegszik, ugyanúgy ápolja "asszonyát", mint az õt, gyerekükrõl hasonlóan gondoskodik, ha párja nem ér rá (vagy nincs kedve, mert ez is megesik). A takarítás, mosás, fõzés az kissé más, embere válogatja ki mire hajlandó nevet Úgy vélem, a nõk óvatosabbak, kevesebb "csinnbe mennek bele", "kímélik" magukat, nehéz fizikai munka, bonyolult mûszaki probléma megoldása a férfi feladata, ha alkalmas elhárítására. Amelyik nõ nem ezt teszi, gondoskodásból mindenben õ lesz az "ellátó", az a nõ már valahol kicsit "férfias". A nõket kicsi koruktól jobban óvják mint a férfiakat (sarkítva, vészhelyzetben még ma is "elõbb a nõk-gyerekek aztán a férfiak"; az már komoly személyiségprobléma ha egy férfi képes leütni a nõket mentõcsónakba szállásért, mint a Titanic süllyedésénél) felnõtt korukban nõi mivoltukból eredõen jobban vigyáznak magukra és egészségükre, mint a férfiak. A nõk egyenlõk, de nem "jobbak" mint a férfiak, csupán "más a feladatkörük". A sokat emlegetett erõsebb immunrendszer egyéni véleményem szerint abból fakad, hogy egyszer anyává érvén, a magzatot is védeniük kell, amig világra jön, nem mellesleg kevesebb stresszt vállalnak mint a férfiak. Nomeg egy férfi nem sírhat, nem hisztizhet mint egy nõ, ami ugye a legjobb mód a felgyülemlett stressz levezetésére nevet Lehet mosolyogni, de "normális" esetben ez így van laza