Bioszféra
A cianobaktérium (kékeszöld moszat régebbi nevén, vagy Cyanophyta)is prokarióta, se sejtmagva, se sejtszervecskéi, így természetesen az is a "pedigré sorba" tartozik
Valójában egy tõröl fakad a baktériumokkal, még ha funkcióban , méretben eltérõek is.A Bungenberg de Jong által a 30-as években felfedezett koacervátum cseppecskék és az Oparin(majd a sorban számos más kutató) által tovább vizsgált mikorgömbösödés inkább egy fajta átmeneti állapot, átmeneti struktúra a valódi élõlények elsõ képviselõi felé.Egy fajta fejlõdési lépcsõfok(ok) változatos összetételû, szerkezetû, nagyságú variálódásban, amelyek már anyagcsereszerû belsõ kémiai folyamatokat mutattak.Pl. Oparin mikrogömbjei cukorfoszfátot "ettek", foszforsavat "ûrítettek" és a bevitt keményitõtõl még növekedtek is, de nem örökítõdtek állandó jelleggel a tulajdonságok.Pl, ha kivonták a mesterségesen hozzáadott foszforiláz-enzimet leállt a keményítõ összekapcsolás.Szóval, azért egy koacervátumcsepp az még nem az az igazi "élõ(!)-õsanyánk" képviselõje.
Persze az élõlényekben ugyanazok az elemek vannak mint környezetükben,szinte minden természetes elem bennünk van, csak épp eltérõ arányban.Az élõkben 99%-ban H,C,O,N,P atomok kapcsolódnak molekulákká.A csillagpor anyag bennünk végtelenül kis % és környezeti "véletlen" miatt tartalmazzuk.
A szivacsok a soksejtû állatok elsõ képviselõi voltak, valahol az eukarióta amõbáknál ágaztak el, de hosszú fejlõdésük evolúciós zsákutca számunkra.Persze közös biokémiai csomózódási pont valahol elvész az õsködben, de nyilván van.
Erre a távoli rokoni kapcsolatok helyén kezelésére (szivacs-ember) jó példa néhány emberben is meglévõ enzim aminosav sorrendjébõl felállított molekuláris törzsfa.Pl. a jól ismert citokróm-c(légzési enzim) példa.104 aminosavból álló lánc, minden emberben és emberszabású majomban is tök ugyanolyan.De a lóé már 12 helyen, a tonhalé 21 aminósav helyen eltérõ.Minél messzebb megyünk, annál inkább növekszik az eltérés.És ezek még mind gerincesek.Bár nem foglalkoztam a szivacs és ember génkészlet összevetésével (nem vagyok iylen aberált mikrobis
)az ilyen, mind a 20.000 gén azonos kijelentésekben néha kételkedem, a fenti egyszerûnek számító enzim aminosav eltérés okán is.
Nehéz lenne ilyen értelemben megfeleltetni a dolgokat.Fõleg aki látott már közelrõl genetikai kódszótárt.

Persze az élõlényekben ugyanazok az elemek vannak mint környezetükben,szinte minden természetes elem bennünk van, csak épp eltérõ arányban.Az élõkben 99%-ban H,C,O,N,P atomok kapcsolódnak molekulákká.A csillagpor anyag bennünk végtelenül kis % és környezeti "véletlen" miatt tartalmazzuk.

A szivacsok a soksejtû állatok elsõ képviselõi voltak, valahol az eukarióta amõbáknál ágaztak el, de hosszú fejlõdésük evolúciós zsákutca számunkra.Persze közös biokémiai csomózódási pont valahol elvész az õsködben, de nyilván van.



