Paci, láma szépen sorjában nevet
: francos, rakoncátlan és kiszámíthatatlan csõdörrel kedveskedve megsimogattam az orrát (nem volt beteg vagy sebes, elõtte "nyitott tenyérrel" kapott, igen, kockacukrot) erre felkapta a fejét és egy pillanat alatt ráharapott az ujjaimra, mert nem kaptam el idõben a kezemet. Nem vitte túlzásba, csak fogta és közben "szemezett" velem, határozottan figyelte milyen képet vágok (tán meg akart ijeszteni) majd fél perc után kiengedte fogai közül ujjaimat
Láma: tudtam hogy a láma köp, DE elsõnek nem az a láma köpött le "akit" etettem, hanem a mellette álló küldött képembe vagy félvödörnyi "csulát" tán mert õ akart enni; ezen "felbuzdulva" "standa pityere" a másik is azonnal leköpött amelyiket etettem nevet
Hogy rátódítsak, évekkel ezelõtt egy volt kollegám hüvelykujját egy veszprémi strucc amputálta kis híján, amikor elfogyott a kifli és a strucc még akart volna (napokig fekete volt a kollega ujja utána)