Elsõre nem is volt kedvem elemezni a jégverést, de mivel nagyon érdekes a dolog, így rászántam magam.
A szerdai napon felmentem a hegyre, és a szõlõnk alsó fele egy keleti oldalban van, ott elég tûrhetõ a szõlõnk, ott maradtak ép fejek, kár ott is több mint 50 %-os, de a tetõn lévõhöz képest istenes, ugyanis a tetõn 90 %-os a kár, és szét van darálva minden. Az ok a szõlõ két vége közti különbségnek az, hogy valószínû szinte vízszintesen esett a jég, így a maga a domb fogta fel kicsit.
Ezt engedi sejtetni talán ez a kép is Link
Dél felé van fotózva, nyugatról jött a förgeteg, és jól látni, hogy a kép jobb felén lévõ erdõfolt megvédte a kukoricát egy keskeny sávban.
Ez a domb teteje, nyugat felé nézõ fele Link Link , ez pedig a kelet felé nézõ fele Link
Szembetûnõ a különbség.
Néhány 100 méterrel odébb készült ez a kép, ami Ény felé néz Link
Jól látni, hogy a domb tetején, ahol állok, szinte csupasz a talaj, míg a szemközti domb árnyékában maradtak csonkok, sõt, a kukoricatábla legtulsó felén, a domb és az erdõ védelmében még zöldell is valami.
Ugyanez a domb a zöldellés szélébõl Link
Ez a domb északi-északnyugati fele Link , ez pedig a délkeleti Link Link
Itt is óriási a különbség.
Ez a szõlõ egy nyugati oldalban van Link , szinte decemberi állapotban, míg a képen balra látható fasor védelmében, kicsit képzeletben balra fordulva egész jó maradt a szõlõ Link