Nos igen, szerkezetileg lényegesnek tûnik a leírások alapján az adott szár hajszálcsövességre való erõs hajlama, no meg bizonyos tartás is kell neki, hogy ne szétessen, csak felrepedjen, utat adva a jégnek. Gondolom, nem véletlen, hogy a legtöbb jégpántlika megfigyelés viszonylag kevés növényfajra korlátozódik. :-) A leírásban szerepelnek olyanok is, akik a 19. században laborban, kísérletileg ismételték a pántlika kialakulását beáztatott, korábban elpusztult növényszárakkal. Biztos vagyok benne, hogy nálunk is kell legyen olyan növény, amelynek megvannak ezen tulajdonságai, csak meg kell keresni õt. Maradjunk annyiban, hogy ha látunk ilyet, az alapos agyonfényképezés mellett jó volna beazonosítani a szárat is, amelyen kialakulhat. Micsoda álmok! :-)