Elnézést, kis "körömpiszkálás"... bár NEM tõlem származik a "minden vadász pszichikai beteg" kijelentés, sõt úgy vélem akkor a becsületes vadászok védelmére keltem. De most hogy fel lett idézve, felmerült bennem, hogy a puskás vadászat mitõl sportszerû vadászat? Amíg egy kisebb vadra szálfegyverrel, nagyobb vadra dárdával támadtak az még "sportszerû" volt. Becserkészni, megküzdeni, párviadalban legyõzni ki-ki a maga fegyverével. Távolról ható fegyverekkel (íj, puska, távcsöves fegyver, netán éjjellátó, meghúzódva magasles rejtekében) megölni õket sztem egyenlõtlen küzdelem. Nem vagyok vadász, de sztem csak a széljárásra és csendre kell ügyelni. Bóklászik a jószág, hirtelen a semmibõl a lapockája alá vágódik egy fémdarab. Ha nem hal meg azonnal, addig menekül haldokolva, amíg a vércsapán utol nem érik és megkapja a "kegyelemlövést". Vagy hajtók tömege tereli õket a vadászok elé, mint a háborúban géppuskák elé a katonákat, elég jól célozni. Célbalõni egy lõtér is megteszi. Én is "lövöldözök", hetente egyszer "lõgyakorlatot tartok" papírcéltáblákra. Nem huzakodom vadászokkal, csak felvetõdött bennem nevet