Véletlen se vedd sértésnek, nem vagyok Nanó kacsint de erõsen keverednek benned az itt-ott olvasott,mások által elmondott, leírt és így felcsipegetett félinformációk,féligazságok egy-két saját tapasztalattal vegyítve.És a közhelyek, féligazságok ellen (nem belõled születnek, csak x szinten beléd plántálódtak, és épp ennek veszélyeirõl beszéltem egy kommentemmel leljebb akidobosnak) nehéz hadakozni, ott csak a tények segítenek...hát lássuk..
Ad.1:nem vagyok erdõgazdálkodó, ezt rábízom az erdészekre, erdõmérnökökre.200 éve minden ezerszálú történeti külsõ nyomás, folyamat ellenére hibákkal, tévutakkal tarkítva de jól csinálják.Ha a magyar erdész kezében ott marad a magyar államerdõ és marad még államerdõ, akkor még járhatsz évtizedekig, évszázadokig erdõben..nem ültetvényen..erdõben..Pilisben, Visegrádi-hegységben,Zemplénben stb..stb..igaz erdõ és erdõ között szakmailag nagy a különbség..egy fajszegény véghasználatra vágásos üzemgazdálkodásban kezelt KTT erdõben az ökológus szem is sivatagosodást lát, sokkal inkább mint ha egy eltérõ korú, fajú elegyesben jár..de az állam erdészetnek van Erdészeti Kutató Intézete..még..ott kiváló szakemberek körös módszerekrõl, szálalásról és egyéb alternatív kezelésekrõl kutatnak és ugyancsak kiváló szakemberek, ahol ez megengedhetõ, igyekeznek gyakorlatban megvalósítani..pl. nálunk is a Börzsönyben..de egy 150-200 éves gazdálkodási módot nem lehet az erdõben pikk-pakk megfordítani..igen mától nem vágásos, mától körös..ahhoz átmenet kell..a korábbi gazdálkodás egy fajú, elegyetlen erdõbõl..szóval egy szám Trianon utáni magyar erdõterület 11%, ma két millió hektár az nekem 20.Nem telt el száz év, az egy bükknél még a vágásfordulót sem éri el, jó esetben.Ezt erdészek érték el, egy egész ágazat.Legyek önkritikus, nem ökológusok.Valamit azért csak tud ez a szakma.Úgy nõtt az erdõterület, hogy közben még a ruszkikat is tömtük fával és itthon is ellátott számos igényt.Igaz ebben minden erdõtípus benne van, de a pontos ítélethez erdõgazdálkodás történettel is foglalkozni kell.Bele kell ásni, ott minden erdõt érintõ emberi hatás és folyamat 10.000 évre visszamenõleg meg van, pl. a Kárpát-medencére.Mi, miért és hogyan történt az erdõvel.Hogy alakult az erdõ és ember viszonya évszázadok alatt.E tudás nélkül ítéletet mondani merész..
2:egy stihles döntõ brigád is levág egy éjjel alatt egy több hektáros erdõt..simán..ehhez nem kell kombi gép se...ez a gép egy korszerû termelési eszköz..nem több és nem kevesebb..kisebb környezet terheléssel lát el multifunkciósan, helyben több munkafázist..a felhasználása és annak mikéntje az üzemeltetõ embertõl függ..nem a gép eszi az erdõt..az ember..bár itt ez nem állja meg a helyét..ez itt valóban nem több egy speciális feladatra tervezett arató kombájnnál..és ne keverjük ide az Amazonast stb..az egy külön tészta..nem esõerdõ áll a háttérben..akkor tõlem is csak füstölgést olvasnál..én itt erre az egy szóval kommentelt példára írtam nem jogos, nem releváns.. és ne hogy azt hidd gyönyörködök amikor kivágják a fát..számos olyan erdõrészem van amitõl elõre félek, hogy mi lesz, mit érzek majd ha eljön a vágásérettség és letermelik..de azért ültették, azért kezelték generációk hosszan..rengeteg szenvedés, munka..az erdõ az õsi alapokon valóban köszöni el van nélkülünk is..csak ezek nem õserdõk..azok már régen nincsenek sehol Európában (ez erdõ rezervátumokat kivéve, amibõl Magyarországon is hálózat mûködik!)..ezek tetszik nem teszik kezelt gazdasági erdõk..és kezelni kell x szinten ha a közjóléti funkció mellett gazdaságit is be kell töltenie..nem a bútor a húzó erõ itthon sajnos bár lenne ahhoz kétszáz éves derekas tölgyek kellenének stb..nálunk a termõhelyi adottságok (pl. ranker talajú Börzsönyben) a tûzifa termelést x sarangolt választékot teszik lehetõvé..és kell a tûzifa..vedd el a Nógrád megyei családok ezreitõl...biztos népszerû lesz a gondolat..és ha lekapják a kazánodból az áramot és nem jön a gáz, akkor a -10 fokos januárban mit teszel..amellett a fa természetes anyag..a mûanyag gõznyomáson kiválóan párolog..kb. mint egy ásványos szekrény..és a vegyi elõállítása kemény környezetterhelés..a kohászat dettó..és ebben az ahogy jársz-kelsz benne, benned is természetes erdõ képét kelti..no csak kell lenni valami az erdész tarsolyban ha ez a kép vizuálisan alakul ki benned..nem egy fajoktól,virágoktól, állatoktól mentes steril, néma ültetvényen jársz a Visegrádi-hegységben..erdõben..és az mégis gazdasági célú..de ezt úgy kell csinálni, hogy természetszerû legyen, természetközeli..így is hívják..
3:tervszerû erdõgazdálkodás igen évszázadokig az ember tarolta az erdõket ahol érte..kellett dédnagyapádnak a hajóhoz a fa, kellett az érchez a faszén, kellett a fahamu dédnagyanyádnak a mosáshoz..mindenki jobban akart élni, könnyebben és afõ energia forrás a fa és a víz volt..aztán ráébredtek nagy baj lesz..és akkor elindult egy tudományág a maga útján..ha kiszakítod a történeti folyamatokból ember és erdõ viszonyát csak hazug kliséket kapsz..ezt azok is nagyon jól tudják akik ezzel szeretnek operálni..életszerûtlen Európában õserdõ ábrándokat kergetni..ökológus felem persze azt mondja sajnos..én is az erdõ õserdõ állapotát szeretem..sõt nagyot mondok az erdész, erdõmérnök is abban gyönyörködik jó esetben..de ennek semmi köze egy évszázados, sõt évezredes folyamat, koevolúció történetiségébõl eredõ valósághoz..kb. a Bambi a szarvas gyereke megközelítésre emlékeztet..lehet hiú ábrándokat kergetni de felesleges..adott egy állapot..ehhez kétszáz év kellett amíg elértük, hogy vannak kiváló módszerek, hogy utánozzuk a természetet úgy, hogy õ is, mi is jól járjunk..de ehhez ha magánkézbe adom lelketlen tõkemaffiának az erdõt nem túl jó talaj..
4.A Visegrádi-hegységben, Pilisben egy rakat erdõrész egyben érte el a vágásérettséget..van ott egy Csépány Péter nevû igazgató-helyettes..a természetszerû-erdõgazdálkodás feltétlen híve..kiváló szakember..meg kell nézni a Sikárosi-fenyvest..nyilván ismered..csúcsszáradás miatt, a leromlott állapotú fenyvest letermelték..valóban mellbevágó elsõ blikkre..de a luc ott tájidegen..ma a helyén tölgymagoncok serege nõ..oda ültették..kemény munkával..fafaj váltás történt õshonos fajra..pedig én imádtam azt a kárpáti hangulatú fenyvest..mai sörömmel gondolok rá és persze fáj egy a szívem utána, hogy már nem gyalogok majd át rajta..de egyben örülök is mert a letermelés során a fenyõk külsõ sorait meghagyták..Ha a Sikárosi-rét felõl nézem nem látom a vágást..ugyanúgy, ugyanolyan a táj szépsége..szóval ez már csak ilyen szakma..ambivalens érzéseket szül..és ha csak egyszer akinek lövés nincs ki megy terepre szakemberrel aki elmagyarázza hogy egy véghasználat szedres-csipkés dzsungelében már ott az erdõ..ott a kis magonc..utat tör..lefogja nõni a szedret..áttöri magát és szépen záródik majd felette...és megmutatja a néhány centis magoncokat..az újulatot akkor talán egy irtás se lesz olyan tájidegen seb, hiszen egy erdõégés után is dettó így nézne ki..és az épp nem volt ritka az õserdõk életében sem..elég egy pillantás a talajrétegekre...
A másik fél is meghallgattatik, de a másik fél mielõtt sarkos véleményt mond ne essen bele ebbe a csapdába:
Timeo hominem unius libri!