Igen, 4 éves ivartalanított lánycica, Gergõ fiam menyasszonyának "kézhezszokott", rendkívül elkényeztett macskája. Lassan egy éve "vendégeskedik" nálam. Hihetetlen sokat eszik, ha nem fékezném már olyan lenne mint Szerénke a Frakk mesébõl nevet Ami a szeretet illeti, nagyon sokszor provokál, olykor tolakodó módon, nincs tekintettel elfoglaltságomra. Ha ledobom, "elhajtom" sértõdötten nyafog, megesik hogy mancsával puhán megüt. Értelmes, ki tudja miért, sokat "beszél" spontán. Leül, szemlátomást nem akar semmit, leül a szkenneren, néz rám (sokszor olyan érzésem támad hogy keresi a szemkontaktust), közben hosszan mondja a magáét apró fura nyekkenésekkel mintha "mesélne". Érzékeny, de nem "sértõdõs" fajta, ha elhajtom, visszajön és tovább nyekeg. Eddigi tapasztalatom szerint kandúrjaim nem nyafiztak, "vártak a sorukra", de nem piszkáltak, akkor "szóltak", ha szóltam hozzájuk. "Elvoltak magukban". Cira néha szeszélyesebb mint egy feleség kacsint