Szenzációs képsor. Nekem az elsõ kép tetszik a legjobban, szinte mindent kifejez ami maga az Élet nevet A mókus pofijának kisimult vonásai (természetes halállal elhunyt emberi halottak arcán láttam hasonló, majdnem mosolygó nyugalmat), a magabiztos gyõztes szeme, könyörtelennek ható nézése, tartása megtestesít minden állati (és emberi) ragadozót. Az egész jelenetben van valami emberi. Jaj a legyõzöttnek! Nem mindennapos, szerencsés kézzel ügyesen elkapott kitûnõ felvétel, irigylem érte.
Más: ma hajnalban, a kertkapu elõtti útszakaszon cca. 20 cm hosszú 4-5 mm vastag földigiliszta tekergett az úton, elég gyorsan araszolva. Meglepõdtem hogy a relatíve hidegben (0,5 °C-ban) milyen gyorsan mozgott és haladt. Még sötét volt, mégis emelgette és "ide-oda tekintve" forgatta haladási irányába esõ "végét" olyan benyomást keltve, mintha tájékozódna. Nekem meglepõ az is, hogy ilyenkor látok földigilisztát, különösen ilyen "kapitális" méretût. Vagy köztük is akad aki áttelel, mint a legyek, csak eddig nem vettem észre?