Kávézom, pipázok és filózok a robotok kapcsán nevet A robotokat elvileg azért fejlesztik, hogy az embert megkíméljék a közvetlen életveszélytõl, munkáját könnyítsék, gyorsítsák, hatásfokát, hatékonyságát növeljék. Egyes területeken ez olykor túlságosan is jól sikerül Link Közhellyé vált, de számos példa érzékelteti is hogy a jövõ háborúja kifinomult eszközökkel vívott számítógépes játék lesz. A pusztulást és a velejáró emberi tragédiát csak a lerombolt területre bevonuló csapatok fogják majd fel a maga valójában. Persze addigra megoldják hogy a polgári lakosságot kímélve lehetõleg csak a harcoló egységeket semmisítsék meg, némi "járulékos veszteséggel". Ugyancsak megoldható ma már a tömeges civil ellenállás felszámolása jelentõs sajátveszteségek nélkül (a városi harc megkívánja a katona személyes jelenlétét, az egyik legkegyetlenebb küzdelem, még ma is nagy veszteségekkel jár Sztálingrád óta - még egy közönséges bûnözõ elfogására sem véletlen küldenek sokszoros túlerõt - egy ember nem ember, két ember fél ember, három ember egy ember elven) egy viszonylag kicsi neutronbombával "kiüríthetõ a város", de az épületek épek maradnak. Persze vélhetõen a pszichofegyverek is rövidesen magas fejlettségi szintet fognak elérni. Fõ az emberség (vagy az életben maradó munkaerõ?) nevet Elfilóztam a szemem láttára zajló fejlõdésen. Néha olyan érzésem támad, az emberiség olyan mint egy hirtelen nõtt kamasz, nem tud bánni testrészeivel emiatt esetlenné válik. Az emberiség saját hirtelen megnõtt tudása miatt "botladozik". Innen jön a társítás a magasan fejlett civilizációkkal való kapcsolatfelvételre. Ugyan mit várunk? A saját "high-tech" technikánkkal is lassan már csak néhány "kiválasztott" boldogul, sok embernek a távszabályzó, videó, PC, "intelligens" háztartási gépek kezelése is gondot okoz. Egy "földhözragadt" példa: melyik egyetemi tanár próbálkozna "egyszerû" embert, pld. malterhordó segédmunkást magasabb ismeretekre oktatni? Természetesen lehet, mert az emberek nem "hülyék", mindenki képes tanulni, akaraterõ és kitartás birtokában, képességek szerint hosszabb rövidebb idõ alatt. A megszerzett ismeretek helytelen felhasználása, alkalmazása vagy visszaélés a megszerzett ismeretekkel azonban már bajt is okozhat, sõt okoz egyre gyakrabban. Extrém (egyenlõre) filmbeli példa: robbanóanyaggal megrakott játékhelikoptert "küldenek be" a nyitott ablakon. Golyóstollal lehet szépet, jót, okosat írni; de könnyedén megölhetnek vele egy embert fizikailag is, nemcsak átvitt értelemben. Mindezen elfilózva odajut az ember, fokozottan ellenõrzött körülmények között kellene fejleszteni tudást/technikát és tán lelassítani kicsit, mert nemcsak a "szegény-gazdag" távolság növekedik lassan "behozhatatlan" mértékre, a "képzett-képzetlen" között is egyre növekszik a szakadék. Lassan megvalósul H.G.Wells viziója, az emberiség kettészakad "morlockok és eloik" világára. (Még tán nem tartunk ott, de már ma sem ajánlatos sötétedés után az utcán kószálni) Wells írta: "A föld felettiek túlságos biztonsága lassú elkorcsosulásra vezetett; egyre kisebbek, s testileg, szellemileg egyre gyöngébbek lettek. Ezt már akkor is tisztán láttam. Hogy a föld alattiakkal mi történt, azt még nem sejtettem; de abból, amit a morlock-oknál tapasztaltam - így hívták a föld alattiakat -, elképzelhettem, hogy bennük az ember még gyökeresebben megváltozott, mint az eloi-Okban, a föld felettiek szép fajában." Ha este (remélhetõleg baj nélkül) körülnézünk a diszkókban és a plázákban, máris megvalósulni látszik Wells fantáziálása. Nem fejlõdésellenes vagyok, hiszek a fejlõdésben, meggyõzõdéses híve vagyok, örülök, hogy megélhetem olyan dolgok megvalósulását melyekrõl gyerekkoromban csak scifikben olvastam. De "öregesen" egyre inkább azt gondolom jobb lenne lassabban haladni, ahogy fiamra is rászólok, ne "döngessen" a mercivel, "fénykoromban" én is mentem kétszázzal de semmi értelme, csak magamat és a többi embert veszélyeztetem vele. "Lassan járj, tovább érsz (élsz)" nevet Bocs a "szokásos" filóért, keveset aludtam, "öntöm magamba" a kávét kacsint