Bioszféra
Galervin93 jó képek, látni az irányt, merre tartasz. Bár akadnak ellenzõi a képjavításnak, egy nyers kép mely a valóságot ábrázolja többnyire szürke, az obi és gép "átlagol". Sztem bármilyen is a kép, megfelelõ kivágatolással (a figyelmet elterelõ üres részek eldobásával) a téma hangsúlyozott elhelyezésével, képkezeléssel kiemelve háttérbe olvadó érdekes részeit, látványosabbá teheted
Ez persze csak az én szemléletmódom. Kétféle képre kategorizálok - vagy "eseményt" ábrázolok vagy "alkatrészt mutatok be" (a harmadik a "mûvészfotó" mindkét területen, de ahhoz komoly felszereltség, segédeszközök szükségesek. A fenti kép "esemény" kategória, meglestél egy leskelõdõ legyet (mivel látszólag "pofára esik" lehetne "touchdown" is kép címe). Kissé kemény lett a kép, alaposabb babrával tovább finomítva lehetne jobb is, csak példának hevenyésztem. Szerencsére "jó az alapanyag"
Megint más a "bemutatás"
Itt csak a "bemutatásra szánt" testrészt emeltem ki. Élesítéssel, kontrasztolással pld. megjelennek a szemraszter is apró sérüléseivel, melyek "ott lappanganak" az eredeti képen is, de egybeolvadnak környezetükkel. Az élesítés, kontrasztolás mértéke a "zajpöttyök" megjelenéséig célszerû. A szintelitettség variálása is segít adott pontra felhívni vagy adott pontról elterelni a figyelmet. Zajszûrést nem jó használni mert torzítja és homályosítja képet, akkor minek élesíteni. A "zajpötyök" a kép kismértékû csökkentésével "eltüntethetõk". Eltalálható egy optimális arány, amikor még csak a bíráló veszi észre a pöttyöket, átlagos nézõ nem figyel fel rá mert leköti pld a légy szemén látható raszter, kis sérülések (attól függ "nézi" vagy "bírálja" a képet). A kép- kivágatolás/kezelés sztem nem hamisítás (hiszen a kiemelt elemek ott vannak a képben) hanem "súlypont-áthelyezés", figyelem-felhívás a "jó részekre" vagy elterelés a "rossz részekrõl"
Kaszabubu szép papagáj-képét is "fotomagazin szintre" lehetne "hamisítani"
Lehetnek aggályok (többször elhangzik "a valóságot akarom mutatni" de a valóság többnyire szürke) sztem ritkán esik meg hogy valaki "élbõl" kítûnõ képet lõ, amit nagy mértékben befolyásol a digigépek szinte tipusonként eltérõ képfeldolgozási rendszere, nem mellesleg az objektív "a világ összes szórt fényét ráönti a témára", amit persze gondos elõkészületekkel (helyi világítás segédfényekkel, szórt fény több szögbõl) ki lehet küszöbölni. Ha valaki csak "menetbõl lõ", netán kisgéppel vagy mobillal, nem hurcol magával ilyesmit, marad a képjavítás
Bocs a filóért, nem az "észt osztom", jó képeket mutattál, közülük véletlenszerûen ezt emeltem ki javaslatként
Ez persze csak az én szemléletmódom. Kétféle képre kategorizálok - vagy "eseményt" ábrázolok vagy "alkatrészt mutatok be" (a harmadik a "mûvészfotó" mindkét területen, de ahhoz komoly felszereltség, segédeszközök szükségesek. A fenti kép "esemény" kategória, meglestél egy leskelõdõ legyet (mivel látszólag "pofára esik" lehetne "touchdown" is kép címe). Kissé kemény lett a kép, alaposabb babrával tovább finomítva lehetne jobb is, csak példának hevenyésztem. Szerencsére "jó az alapanyag"

Megint más a "bemutatás"
Itt csak a "bemutatásra szánt" testrészt emeltem ki. Élesítéssel, kontrasztolással pld. megjelennek a szemraszter is apró sérüléseivel, melyek "ott lappanganak" az eredeti képen is, de egybeolvadnak környezetükkel. Az élesítés, kontrasztolás mértéke a "zajpöttyök" megjelenéséig célszerû. A szintelitettség variálása is segít adott pontra felhívni vagy adott pontról elterelni a figyelmet. Zajszûrést nem jó használni mert torzítja és homályosítja képet, akkor minek élesíteni. A "zajpötyök" a kép kismértékû csökkentésével "eltüntethetõk". Eltalálható egy optimális arány, amikor még csak a bíráló veszi észre a pöttyöket, átlagos nézõ nem figyel fel rá mert leköti pld a légy szemén látható raszter, kis sérülések (attól függ "nézi" vagy "bírálja" a képet). A kép- kivágatolás/kezelés sztem nem hamisítás (hiszen a kiemelt elemek ott vannak a képben) hanem "súlypont-áthelyezés", figyelem-felhívás a "jó részekre" vagy elterelés a "rossz részekrõl"



