Noli talán félreérthetõen írtam valamit. Természetes hogy az életösztön ("élni akarás") az evoluciót segíti és az egyed fennmaradása érdekében idegrendszere elsõ reakciója a védekezés bármi módon,hogy életben maradjon. Írtam, azok a kellemetlen pillanatok amikor az életösztön még dolgozik. De van egy pont amikor "önerõbõl" már nem tud "visszatérni" a lény. Ekkor "adja fel a küzdelmet" és innen kezdve az agy "megkönnyíti" a "végsõ szenvedést". Ez is csak egy funkciója, ahogy "vészhelyzetben" a közvetlen életveszély elhárítása érdekében reakcióképességet növelõ hormonokat termel vagy sérülés esetén érzéketlenné teszi a "szenzorokat".
Ebben én nem látok semmi logikátlanságot és ugyan minek kitalálni? Hogy könnyebben haljon meg akinek "meg kell" halnia? Vélhetõen, aki haldoklik, nemigen van tiszta tudatánál az utolsó percekben, eszébe sem jut az "orvosi tanács". Sztem aki képes az orvosára gondolni (hacsak nem közeli hozzátartozója), az nincs halál-közelben. Gondolod emiatt kamu kutatási eredményeket közölnek évtizedek óta? nevet