Magam is meglepõdök milyen sok a napfény Sopronban amikor mi vagyunk a ború és az esõ, szél városa. Mivel Nyugat-Dunántúlon 7 db OMSZ-os napfénytartam mérõ állomás van (bár ebbõl 4 Gyõr-Sopron megyében). Összeadtam a havi napfénytartamokat január-június idõszakra:
Sármellék 1039 óra
Sopron 1035 óra
Sopronhorpács 1019 óra
Pér 981 óra
Mosonmagyaróvár 977 óra
Szombathely 977 óra
Szentgotthárd 946 óra
A tõlünk 15 km-re lévõ burgenlandi Kismartonban ezen idõszak napfénytartama 1039 óra, kisértetiesen hasonlít a miénkre a havi menet, csak 2-3 óra az átlagos eltérés. Természetesen oka lehet ennek az emberi tényezõ is, de nyílván ha nincs égésnyom nem lehet napfénytartamot megadni. Itt Sopronban felhõtlen ég esetén már 4-5 óra között égetett a múlt héten a nap, míg Péren csak 5-6 óra között. A kiértékelés módja azonos, ismerem mindkét állomás észlelõinek kiértékelési szokásait. A január-július 6 hónapnyi idõszakban 5 hónapban Sopronban volt több a napsütés. Ha a kicsivel keletebbre lévõ Sopronhorpácsot hasonlítom Pérhez, akkor már csak 4 hónapban nyert Sopronhorpács, ha még keletebbre lévõ Mosonmagyaróvárt veszem Pér mellé, akkor már csak 3 hónapot nyert Móvár. Érdekes módon kelet felé és a tengerszint feletti magasság csökkenésével lesz egyre kevesebb a napfény. Lehet itt valóban a reggeli és alkonyi idõszak napfényének égetési képessége a probléma kulcsa. Ugyanis ilyenkor fokozódik az alsó néhány 50 méteres szennyezett rétegen való átsütés, ami lehet 240 méteren még éget, de 110 méteren már nem. Persze ez jól magyarázza Gyõr-Sopron megye napfényviszonyait, de a többire már nem jó. A nappali órák felhõzet középértékét is érdemes lenne vizsgálni ehhez. Még egy érdekesség: júliusban a maximális napi napfénytartam Sopronban 14.6 óra, Sármelléken 14.5 óra, Szombathelyen 13,7 óra, Péren 13,4 óra, Szentgotthárdon 13,0 óra volt. Szerintem az észlelõk a maximális elvárható színvonalon értékelik ki a napfényszalagokat, az 1,6 órás eltérés túl nagy ahhoz, hogy azt valahol az észlelõ elhanyagolja a szalag kiértékelésekor. Az eltérés oka valami más lehet: domborzat, távoli fák, légszennyezõ anyagok, tengerszint feletti magasság, hajnali harmat a napfénytartam mérõn stb. Sopronban (újra), Sármelléken és Péren 2007 óta van napfénymérés. Most lehet hogy csak véletlen, de hosszabb távon érdekes lesz ha a régióban évekig Sopron és Sármellék marad a legnaposabb. A régió összes észlelõjének ki kéne adni egy kiválasztott napszalagot, hogy ki mennyi napfénytartamot értékelne ki belõle. Ezzel megkapnánk a személybõl adódó hibát. Utána kell egy felhõtlen téli és egy felhõtlen nyári napszalag kiértékelése az összes állomásról összeszedve egy észlelõvel kiértékeltetve. Ekkor megkapnánk az állomás elhelyezkedésének napfényhibáját.
Floo! Sopronban 1974 óta van a Kurucdombon az állomás, azelõtt 1928-tól az Egyetemen volt, egyébként 1711-ben voltak az elsõ mûszeres mérések. Az állomáson az észlelést 2000-ben megszûntették, majd 2004-ben kiköltöztették az automatát Fertõrákosra, ezután 2005-ben mégis hoztak egy automatát vissza a Kurucdombra, majd 2007-tõl ismét van vizuális észlelés. Szóval elég kacifántos valóban nevet Bocs a hosszért!