Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Akkor az áhított nyári napfénytartam adatok az utóbbi tíz (2000-2009) évbõl (nem csak Floo-nak
):
Nem pakoltam fel az összeset táblázatos formában, készítettem viszont egy rövid feldolgozást, hátha így egyszerûbben és könnyebben értelmezhetõk az adatok.
Kezdetnek mindjárt itt a tíz esztendõ összefoglalója állomásonkénti bontásban. Link Az utolsó oszlopban tüntettem fel az idõszakot, amibõl az adott állomásról adat volt elérhetõ. Színnel kiemelve látható az a néhány, ahol nem volt meg a 10 év, ezek az átlagértékben nem szerepelnek.
Meglepõ módon a kapott átlag egyedül a június hónap esetében haladja meg a harmic éves átlagot (ami pl. ezen a Link -en is szerepel a lap legalján), a másik kettõnél nemhogy nem éri el, de annál számottevõen alacsonyabban alakul.
Mindez kíváncsivá tett arra nézve, hogy vajon hogyan alakultak az egyes évek napfénytartamai a sokéves átlagokhoz képest az utóbbi években, látható-e bármilyen trend, vagy szélsõség. A következõ három diagram külön-külön mutatja a nyári hónapok évenkénti anomáliáit a szokásoshoz képest.
Június: Link
Július: Link
Augusztus: Link
Nos, a kép elég érdekes, akár még tendenciákat is felfedezhetnénk, ha nem vennénk figyelembe, hogy ilyen rövid idõtávon mindez nem épp a legkorrektebb eljárás. Mindazonáltal június esetében egy mérsékeltebb és kevésbé egyértelmû csökkenõ, júliusnál viszont egy elég határozott növekvõ trend figyelhetõ meg. Lineáris regresszióval megnézve ráadásul egész rendes korrelációs együttható (r=0,74) erõsíti meg a növekedés tendenciózus voltát. Augusztusnál efféle összefüggés nem látható, itt még legjobban másodfokú függvény írhatná le a változás irányát, vagyis egy 2005 környékén elért mélypont és környéke fedezhetõ fel, ha nagyon akarjuk. Ennek illeszkedése viszont elég pocsék ahhoz, hogy belássuk, nem sok értelme van következtetést levonni ilyen rövid adatsorból. Személy szerint a július esetére is azt mondanám, nagy valószínûséggel téves a trend feltételezése, különösen, hogy itt ugye országos átlagokról beszélünk, melyek igen nagy szélsõségeket moshatnak el.
Ha már itt tartunk, csak pár adat a szélsõ értékekbõl: Országosan 2003 produkálta a leghosszabb össznyári napfényes idõtartamot (904,8 óra), míg a legkisebb átlagos nyári napfénytartam 2005-ben alakult ki (721,8 óra). Állomásszinten a három havi maximum 997, a minimum pedig 646 óra volt, elõbbi Békéscsabáról, 2007-bõl, utóbbi pedig Szentgotthárd-Farkasfáról és Szombathelyrõl származik a 2005-ös évbõl. Természetesen csak a fenti táblázatban is szereplõ adatai alapján számítva az összegeket.
Végül a kért 2002-es adatok:
Link

Nem pakoltam fel az összeset táblázatos formában, készítettem viszont egy rövid feldolgozást, hátha így egyszerûbben és könnyebben értelmezhetõk az adatok.
Kezdetnek mindjárt itt a tíz esztendõ összefoglalója állomásonkénti bontásban. Link Az utolsó oszlopban tüntettem fel az idõszakot, amibõl az adott állomásról adat volt elérhetõ. Színnel kiemelve látható az a néhány, ahol nem volt meg a 10 év, ezek az átlagértékben nem szerepelnek.
Meglepõ módon a kapott átlag egyedül a június hónap esetében haladja meg a harmic éves átlagot (ami pl. ezen a Link -en is szerepel a lap legalján), a másik kettõnél nemhogy nem éri el, de annál számottevõen alacsonyabban alakul.
Mindez kíváncsivá tett arra nézve, hogy vajon hogyan alakultak az egyes évek napfénytartamai a sokéves átlagokhoz képest az utóbbi években, látható-e bármilyen trend, vagy szélsõség. A következõ három diagram külön-külön mutatja a nyári hónapok évenkénti anomáliáit a szokásoshoz képest.
Június: Link
Július: Link
Augusztus: Link
Nos, a kép elég érdekes, akár még tendenciákat is felfedezhetnénk, ha nem vennénk figyelembe, hogy ilyen rövid idõtávon mindez nem épp a legkorrektebb eljárás. Mindazonáltal június esetében egy mérsékeltebb és kevésbé egyértelmû csökkenõ, júliusnál viszont egy elég határozott növekvõ trend figyelhetõ meg. Lineáris regresszióval megnézve ráadásul egész rendes korrelációs együttható (r=0,74) erõsíti meg a növekedés tendenciózus voltát. Augusztusnál efféle összefüggés nem látható, itt még legjobban másodfokú függvény írhatná le a változás irányát, vagyis egy 2005 környékén elért mélypont és környéke fedezhetõ fel, ha nagyon akarjuk. Ennek illeszkedése viszont elég pocsék ahhoz, hogy belássuk, nem sok értelme van következtetést levonni ilyen rövid adatsorból. Személy szerint a július esetére is azt mondanám, nagy valószínûséggel téves a trend feltételezése, különösen, hogy itt ugye országos átlagokról beszélünk, melyek igen nagy szélsõségeket moshatnak el.
Ha már itt tartunk, csak pár adat a szélsõ értékekbõl: Országosan 2003 produkálta a leghosszabb össznyári napfényes idõtartamot (904,8 óra), míg a legkisebb átlagos nyári napfénytartam 2005-ben alakult ki (721,8 óra). Állomásszinten a három havi maximum 997, a minimum pedig 646 óra volt, elõbbi Békéscsabáról, 2007-bõl, utóbbi pedig Szentgotthárd-Farkasfáról és Szombathelyrõl származik a 2005-ös évbõl. Természetesen csak a fenti táblázatban is szereplõ adatai alapján számítva az összegeket.
Végül a kért 2002-es adatok:
Link