A legegyszerûbb nevet csapadékkorrekciós módszer, ami eszembe jut:
1. A csapadékmérõ helyére (az 1 m-es szintre) szélsebesség becslés a környezõ tereptárgyak és a 10 m-es szint széliránya és szélsebessége alapján.
2. Korrekciós faktor meghatározása a mûszernél lévõ szélsebesség, a csapadék halmazállapota (és esetleg még cseppméret, intenzitás)függvényében.
3. A csapadékhullás idejére alkalmazni az 1 és 2 pontot.

Persze lehet, hogy a módszer nem hozná meg az elvárt eredményt a sok bizonytalansági tényezõ miatt.
Sok országban alkalmazzák ennek egyszerûsített formáját (állomási széladat, napi átlagok és pl. hõmérséklet felhasználásával). Egy kutatás eredményeként az egyik grönlandi állomásra közel 2x-es szorzófaktor jött ki éves csapadékra.

De vigyázz, a gyenge szelû zalai állomások csak kis szorzót kapnának!