Elsõ mondatodat nem biztos, hogy jól értem, mindenesetre én nem vitatom a tszf. magasság kulcsszerepét, hisz ezer példája van-volt-lesz, hogy néha szinte métereken múlik a halmazállapot. Magyarra fordítva a térkép annak az idõpontját jelzi, amikor legelõször teljesül - leegyszerûsítve - a csapadék és a hideg egyidejû jelenléte adott helyen. A nagyobb csapadékgyakoriság (én nagyjából ezt értem "nyugat-faktor" alatt) miatt egy nyugat-magyarországi pont, mondjuk egy kisalföldi, eleve elõnyt élvez ugyanolyan tszf. magasság mellett is, pl. egy, az Alföld közepén fekvõ területtel szemben. (Na jó, kicsit sántít a példa, hiszen a Kisalföld egyben a Dévényi-kapuhoz legközelebb esõ tájegységünk.) Viszont van, hogy egy keletebbi, de magasabban fekvõ terület, legyen az például a Cserehát, ugyancsak késõbb lát havat, mint egy nálánál alacsonyabb kisalföldi táj. Úgy nagy általánosságban lehet mondani persze, hogy legtöbbször a magasabb terület nyer, amit én állítok viszont mindössze annyi, hogy ennél a térkép többet mond.
De van egy olyan érzésem, hogy egyet beszélünk. nevet