Floo, ez egy nagyon jó kis "expedíció" nagyon jó összefoglalója, elismerésem. Példaértékû, és (szerintem) még mindig nem elég gyakori, hogy az elmélkedés mellett valaki vegye a fáradságot egy kiadós gyûjtõmunkához, hogy részletes adatokkal, bizonyítékokkal támaszthassa alá érvelését.

Volna viszont pár észrevételem, ha elfogadod:
Ahogy még valamikor májusban tárgyaltuk is a kérdések és válaszok fórumtémában, elég zavaros a radiációs minimum fogalma mind a köztudatban, mind a mezõgazdák körében, sõt a "szakma" sem mindig különíti el a fûszinti hõmérséklettõl kellõ módon. Írásoddal Te is rávilágítasz a sokszor tárgyalt igazságra, miszerint a radmin értékei bizonyos esetekben irreálisak. Éppen ezért agronómiai témájú okfejtésekbe én nem venném ezt bele, bár tudom, az OMSZ a napijelentésben ezt adja ki, a fûszintit nem. Tudom, hogy tudod, mégis leírom: a radmin nem azonos az 5 cm-es léghõmérséklettel, csakis arra az adott anyagú, típusú, elhelyezésû, stb. hõmérõre igaz, amelyikkel mérték, hiszen annak hõvezetési és -leadási tulajdonságai is megnyilvánulnak benne, s e tulajdonságok egy növény, vagy épp egy árnyékolt hõmérõ esetében is merõben mások lesznek adott szituban, most nem beszélve az egyéb mikroklimatikus hatásokról.

A másik, amit hozzátennék, hogy a növények sem felétlenül bizonyulnak jó és pontos hõmérõnek. Egyrészt rendelkeznek egy korlátozott termoregulációs, illetve adaptációs képességgel, ebbõl következik, hogy egyazon fajta két teljesen hasonló egyede, melyek viszont különbözõ termõhelyen élnek, nem ugyanazon a hõmérsékleten fog fagyhalált szenvedni. Amelyik pl. korábban már többször kapott 0 fokhoz közeli hõmérsékletet, egy gyengébb fagynál nagyobb fagytûrést mutat azon társainál, amelyek azelõtt nem voltak hideghatásnak kitéve. E tolerancia persze nem fokokban mérhetõ, de tudjuk, hogy akár tizedek is milyen sokat számítanak ott a 0 fokhoz közeli tartományban. Innentõl kezdve pedig megtévesztõ lehet a módszer.

Még egy dolog: "...Itt úgy néz ki, megfordult a világ, és a radiációs minimum felkúszott két méterre, a két méteres minimum pedig lemászott a talajra. Egy biztos, a talajközelben lévõ levelek nem fagyottabbak, mint a 2 méteren lévõk. Sõt...." - írod.
Ez egy kissé furcsa, de brilliáns hasonlat! Ilyen esetekben csak annyi történik, hogy a felsõ levelek töltik be az árnyékoló szerepét, maguk fagykárt szenvednek, míg az alsók fölé szinte lombsátort húzva csökkentik azok hõleadóképességét. Nincs tehát lejjebb kevésbé hideg, ha árnyékolt hõmérõkkel rétegenként kiméred. Ez kb. olyan, mintha a növény felsõ részén lenne egy árnyékolatlan (radmin) mérõ, lejjebb pedig egy árnyékolt. Nyilván így is az árnyékolatlan fogja az alacsonyabbat mérni.