Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
És ezeknek a kutatásoknak az eredményeit lepke vagy bélyeggyûjteményben teszik be?
Bár a 2008-as kutatási eredmény még nem lehetett benne az 1961-1990-ig tartó idõszak adatait tartalmazó Éghajlati Atlaszban. Mindenesetre jobb késõbb, mint soha.
Abban az atlaszban több hibás értelmezés van, a klímaleírásokban azt érzékelem, hogy keverik a szezont a fazonnal.
Idézet egy tanulmányból:
"Sajnálattal állapítható meg, hogy az 1961-tõl 1990-ig terjedõ idõszak adatait feldolgozó, a Szolgálat által kiadott éghajlati atlasz az évi abszolút minimumhõmérsékleti átlagok tárgyalásánál a felszínnek és a terepalakulatoknak erre a klímatényezõre gyakorolt hatását a következõkkel intézi el: „ A területi eloszlásban döntõ a tengerszint feletti magasság és a növényborítottság hatása...” Azaz fõ szempontként a tszf. magasságot abszolút mértékével jellemezve, tévesen értelmezi. A növényborítottságnak pedig nem tudom, milyen szerepet szánhat téli idõszakban, jellemzõen lombhullató növények esetén, különösen hótakaró mellett. Néhány sorral lejjebb a következõket jegyzi meg a terepalakulatokra vonatkozóan: „ A felszínformák is hatnak a kisugárzás nagyságára: a homorú formák csökkentik, a domborúak növelik a felszín kisugárzását”!!
Egy szó sem esik arról, ami a legfontosabb: a légtest kisugárzás által történõ energiavesztésekor a gravitáció hatására végbemenõ, kiülepedésszerû légsûrûség és hõmérsékleti rétegzõdés létrejöttérõl. Azaz egy, a kisugárzásnak, a levegõ, mint gáz, fizikai tulajdonságainak és a gravitációnak köszönhetõ sajátos jelenségrõl. A felszínformák pedig az így rétegzõdött légtestben alakjuk szerint éppen az ott leírtakhoz képest ellentétes empirikus eredményekhez vezetnek, azzal, hogy a domború alakzatokról sûrûségénél fogva „legördül”, a homorú alakzatokban pedig összegyûlik a fent leírt hatások következtében vertikálisan mobilizált légtest leginkább energiavesztett része. Egy szó sem esik arról, hogy a dombokon sokkal magasabbak a minimumok,
mint a gödrökben, vagy egyáltalán a viszonylagosan mélyebben fekvõ területeken. Pedig ezt az evidenciát egy szabadidejét kerékpározással töltõ ember is számtalanszor megtapasztalhatja. De a sportot kevésbé kedvelõk sem esnek el ettõl a tapasztalattól, ma, a hõmérõvel ellátott autók korában. A továbbiakban látni fogjuk, hogy ennek milyen kifejezhetetlen jelentõsége van, akkora, hogy egy ilyen klímaatlaszban akár egy egész, külön fejezetet érdemelne. Megkockáztatom azt a kijelentést, hogy szárazföldi viszonyok között, klimatológiai szempontból ez a jelenség egymagában nagyobb jelentõségû, mint az atlaszban tárgyalt összes többi együtt.
Különösen annak tudatában, hogy azok közül hány klímaelem ugyanennek a jelenségnek a függvénye!
Pedig ebbõl az atlaszból ez TELJESSÉGGEL hiányzik!
A lenti idézett Magyarország éghajlati atlaszában a következõ megállapítás található az abszolút minimumhõmérsékleteknek a hõmérsékleti átlagokra gyakorolt hatására vonatkozóan:
„ Az eloszlás nem felel meg a hõmérsékleti átlagok alapján alkotott képnek, mivel mindkét szélsõérték felhõtlen égbolt mellett jön létre, úgynevezett anticiklonális helyzetben, így az eloszlás egy speciális makrocirkulációs helyzetnek felel meg.”
Az Olvasóra bízom, hogy jelen dolgozat elolvasása után helyesnek vagy helytelennek találja-e ezt az állítást!"
Zala megye állomásait Lenti, Letenye, Nagykanizsa, Iklódbördõce képviselte(képviseli) ebben a térségben. Mind a négy fagyzug. Ennélfogva relatíve alacsony minimumátlag, alacsony éves középhõmérséklet, magas páratartalom adatok származnak ebbõl a térségbõl.
(És hogy mennyire válogatott fagyzugba kerültek az állomások, azt az elõzõ (és a következõ) hozzászólásom bizonyítja.)
Ha tudták korábban a szakemberek, hogy itt fagyzugokban mérnek, és ezért olyanok azok az értékek, amilyenek, akkor miért az óceáni és alpesi hatást, a sok és gyakori(?)csapadékot és a kevés napsütést(?) jelölték meg a hûvösebb(?) klíma okaként?
Másik térségben meg felteszik jobbnál-jobb pozíciókba az állomásokat, és megállapítják róla, hogy ott térségileg milyen meleg a klíma.
Ahelyett, hogy azt mondták volna, hogy nem tudhatjuk se ott se itt, hogy milyen a klíma térségileg, mert ott csak jó helyeken, itt meg csak hidegtavakban mértünk.
Ha visszakeresed a metnet fórumaiban az elmúlt években elkövetett vitákat errõl a témáról, láthatod, mennyire nem volt tiszta ez a dolog akkor, amikor általános értetlenség fogadta az érveléseimet és a bizonyítékaimat.
Az általad említett 2008-as év hidegtókutatásai olyan tapasztalatokat kellett, hogy hozzanak a kutatók részére, amelyek vastagon felülírták az eddigi klímaelemzések hõmérsékletre vonatkozó részét, és nyilvánvalóvá kellett hogy tegyék a jelenlegi állomáshálózat elégtelen és félrevezetõ voltát. Mint ahogy én ezt állítottam évekkel ezelõtt.
Bár a 2008-as kutatási eredmény még nem lehetett benne az 1961-1990-ig tartó idõszak adatait tartalmazó Éghajlati Atlaszban. Mindenesetre jobb késõbb, mint soha.
Abban az atlaszban több hibás értelmezés van, a klímaleírásokban azt érzékelem, hogy keverik a szezont a fazonnal.
Idézet egy tanulmányból:
"Sajnálattal állapítható meg, hogy az 1961-tõl 1990-ig terjedõ idõszak adatait feldolgozó, a Szolgálat által kiadott éghajlati atlasz az évi abszolút minimumhõmérsékleti átlagok tárgyalásánál a felszínnek és a terepalakulatoknak erre a klímatényezõre gyakorolt hatását a következõkkel intézi el: „ A területi eloszlásban döntõ a tengerszint feletti magasság és a növényborítottság hatása...” Azaz fõ szempontként a tszf. magasságot abszolút mértékével jellemezve, tévesen értelmezi. A növényborítottságnak pedig nem tudom, milyen szerepet szánhat téli idõszakban, jellemzõen lombhullató növények esetén, különösen hótakaró mellett. Néhány sorral lejjebb a következõket jegyzi meg a terepalakulatokra vonatkozóan: „ A felszínformák is hatnak a kisugárzás nagyságára: a homorú formák csökkentik, a domborúak növelik a felszín kisugárzását”!!
Egy szó sem esik arról, ami a legfontosabb: a légtest kisugárzás által történõ energiavesztésekor a gravitáció hatására végbemenõ, kiülepedésszerû légsûrûség és hõmérsékleti rétegzõdés létrejöttérõl. Azaz egy, a kisugárzásnak, a levegõ, mint gáz, fizikai tulajdonságainak és a gravitációnak köszönhetõ sajátos jelenségrõl. A felszínformák pedig az így rétegzõdött légtestben alakjuk szerint éppen az ott leírtakhoz képest ellentétes empirikus eredményekhez vezetnek, azzal, hogy a domború alakzatokról sûrûségénél fogva „legördül”, a homorú alakzatokban pedig összegyûlik a fent leírt hatások következtében vertikálisan mobilizált légtest leginkább energiavesztett része. Egy szó sem esik arról, hogy a dombokon sokkal magasabbak a minimumok,
mint a gödrökben, vagy egyáltalán a viszonylagosan mélyebben fekvõ területeken. Pedig ezt az evidenciát egy szabadidejét kerékpározással töltõ ember is számtalanszor megtapasztalhatja. De a sportot kevésbé kedvelõk sem esnek el ettõl a tapasztalattól, ma, a hõmérõvel ellátott autók korában. A továbbiakban látni fogjuk, hogy ennek milyen kifejezhetetlen jelentõsége van, akkora, hogy egy ilyen klímaatlaszban akár egy egész, külön fejezetet érdemelne. Megkockáztatom azt a kijelentést, hogy szárazföldi viszonyok között, klimatológiai szempontból ez a jelenség egymagában nagyobb jelentõségû, mint az atlaszban tárgyalt összes többi együtt.
Különösen annak tudatában, hogy azok közül hány klímaelem ugyanennek a jelenségnek a függvénye!
Pedig ebbõl az atlaszból ez TELJESSÉGGEL hiányzik!
A lenti idézett Magyarország éghajlati atlaszában a következõ megállapítás található az abszolút minimumhõmérsékleteknek a hõmérsékleti átlagokra gyakorolt hatására vonatkozóan:
„ Az eloszlás nem felel meg a hõmérsékleti átlagok alapján alkotott képnek, mivel mindkét szélsõérték felhõtlen égbolt mellett jön létre, úgynevezett anticiklonális helyzetben, így az eloszlás egy speciális makrocirkulációs helyzetnek felel meg.”
Az Olvasóra bízom, hogy jelen dolgozat elolvasása után helyesnek vagy helytelennek találja-e ezt az állítást!"
Zala megye állomásait Lenti, Letenye, Nagykanizsa, Iklódbördõce képviselte(képviseli) ebben a térségben. Mind a négy fagyzug. Ennélfogva relatíve alacsony minimumátlag, alacsony éves középhõmérséklet, magas páratartalom adatok származnak ebbõl a térségbõl.
(És hogy mennyire válogatott fagyzugba kerültek az állomások, azt az elõzõ (és a következõ) hozzászólásom bizonyítja.)
Ha tudták korábban a szakemberek, hogy itt fagyzugokban mérnek, és ezért olyanok azok az értékek, amilyenek, akkor miért az óceáni és alpesi hatást, a sok és gyakori(?)csapadékot és a kevés napsütést(?) jelölték meg a hûvösebb(?) klíma okaként?
Másik térségben meg felteszik jobbnál-jobb pozíciókba az állomásokat, és megállapítják róla, hogy ott térségileg milyen meleg a klíma.
Ahelyett, hogy azt mondták volna, hogy nem tudhatjuk se ott se itt, hogy milyen a klíma térségileg, mert ott csak jó helyeken, itt meg csak hidegtavakban mértünk.
Ha visszakeresed a metnet fórumaiban az elmúlt években elkövetett vitákat errõl a témáról, láthatod, mennyire nem volt tiszta ez a dolog akkor, amikor általános értetlenség fogadta az érveléseimet és a bizonyítékaimat.
Az általad említett 2008-as év hidegtókutatásai olyan tapasztalatokat kellett, hogy hozzanak a kutatók részére, amelyek vastagon felülírták az eddigi klímaelemzések hõmérsékletre vonatkozó részét, és nyilvánvalóvá kellett hogy tegyék a jelenlegi állomáshálózat elégtelen és félrevezetõ voltát. Mint ahogy én ezt állítottam évekkel ezelõtt.