Köszönöm!
Egy gondolatodnak különösen örülök, régóta vártam valakitõl azt a gondolatot, hogy leírja!

A csapadék mérésében szerintem nem voltak problémák, nem azért, mert sokkal több társadalmi észlelõ volt még az állomások mellett, mint hõmérõ, így jobban le tudták fedni a térséget, hanem azért, mert a csapadék szerintem nem annyira változatos eloszlású, mint a hõmérséklet (azzal együtt, hogy a változatos eloszlást a hõmérsékletnél úgy értem, hogy nem káoszelmélet alapján mindenhol más, hanem adott pontok, helyek, területek azonos hõmérsékleti viszonyokat képviselnek). Pedig szerintem korábban a csapadékra gondolták, hogy a legváltozatosabb eloszlású.
Yukival múltkor eszmét cseréltünk ezügyben, hogy a kevésbé szeles állomások több csapadékot mérnek, mert a szél nem fújja ki a mérõbõl az apró permetszerû esõt, vagy a havat, szemben a szeles állomásokkal. Mivel itt a térségben az állomások mind mély fekvésben voltak elhelyezve, fák között, mint pl. egy Pécs-pogányi dombtetõi-fennsíki mérõhellyel szemben, ahol ez a szélkifújós jelenség mûködhetett, így elõfordulhat, hogy valamennyivel a valóságban kevesebb esõ hullik itt, mint amit mértek. Yuki szerint ez 10-20 %-os különbséget is kitehet, ha jól emlékszem, tehát az itteni átlag 800 mm-es átlag esetében 80-160 mm-t tehet ki.

Ha azt a mennyiséget vesszük alapul, ami a felhõkbõl aláhullik, akkor annyi korrekcióra szorul még a dolog, hogy pl. Szentgotthárd 310 méteren, Szeged meg 83 méteren van, tehát a különbség több mint 200 méter. Az omsz honlapján lévõ leírás szerint 100 méterenként 35 mm-el nõ a csapadék felfelé, tehát csak a magasság miatt is 70 mm-el több esik Szentgotthárdon, mint Szegeden.
Nagykanizsán ez a különbség nyilván kevesebb, mindössze 20 mm.
Aztán lehet, vannak visszacsatolási mechanizmusok, amik kompenzálják ezeket a különbségeket, ezen még annyira nem gondolkodtam el.

Ezzel együtt is úgy gondolom, hogy több csapadék hullik itt, sõt, talán legtöbb az országban, tehát az arányok jók.
Ami viszont nem jó (sajna most nem tudom a tanulmányom azon részét képpel együtt bemásolni, de a 143. oldalon a 19. fejezetnél megtalálod), az nem a méréssel, hanem az adatfeldolgozással kapcsolatos. Sokszor olvastam, hogy errefelé a "kevés napsütés, sok felhõ és GYAKORI CSAPADÉK miatt..." ilyen meg olyan a klíma.
A gyakori csapadékkal van a probléma.
Az 1961-1990 közti 30 éves idõszak adatait feldolgozó Magyarország Éghajlati Atlasza tartalmaz egy térképet, miszerint Lenti-Letenye környékén kevesebbszer esik esõ, mint Pécsen, Szegeden vagy Békéscsabán. Tehát a gyakori csapadék nem igaz.
A 10 mm-nél nagyobb csapadékú napok száma már errefelé jóval több, tehát valóban kevesebbszer esik itt, vagy ugyannannyiszor, mint az ország más területein, viszont amikor esik, akkor több esik.
Tehát nem többször.
Ezt a térképet tudtam most elõvenni Link , a szlovén met.szolgálat térképe, látható, hogy Muraszombat után Zala felé közeledve 115 alatt van a csapadékos napok száma.
Ha jól emlékszem, Békéscsabáé 122 nap. Nem biztos, de így rémlik.
Szerintem a legtöbben úgy gondolnák, hogy óóóó itt Zalában sokkal többet esik, mint a dél-délkelet-Alföldön.
Hát nem.

Aztán lehet, vannak még visszacsatolási mechanizmusok, amik kompenzálják

Így gyorsan most ennyi, majd hétfõn leszek újra.
Mégegyszer köszönöm, amit írtál, rendes Tõled!