Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Kicsit békésebb vizekre evezve, még a hónap elején ígértem, hogy visszajövök a szárazságos-csapadékos téma ( Link ) folytatásával.
Adott tehát a debreceni csapadéksor 1881-tõl, melynek kapcsán szó esett bizonyos tendenciákról. Na igen, ilyen idõtávon nem nagy mûvészet kimutatni vélt vagy valós trendeket, szabályszerûségeket. A statisztika mindenesetre a következõket mutatja:
Az éves összegeket még 5 éves mozgóközepekké simítva is egy eléggé rapszodikus, tág határok között ingadozó görbét kapunk. ( Link ) Ha vizsgáljuk a változások irányát, lineáris helyett legjobban valamelyik többedfokú polinomiális trendfüggvény képes csak kielégítõ illeszkedést adni, én ezúttal az egyszerûség kedvéért csak harmadfokút alkalmaztam. A csapadékadatokra amúgy igen jellemzõ nagy szórás miatt igazán jó illeszkedést nem is lehet elvárni, a 0,34-es r érték itt egy laza-közepes összefüggést mutat a számított trend és a valós adatok között. Amit pedig maga trendfüggvény mutat, magáért beszél, és valószínûleg nem is nagy újság senki számára.
Íme ugyanez évszakos bontásban:
tél: Link
tavasz: Link
nyár: Link
õsz: Link
E két utóbbi megér egy misét, fõleg a nyári amolyan állatorvosi ló, látszik rajta minden, amit egy valamire való "klímaváltozás-hívõ" sem szokott kihagyni a repertoárból: egyre növekvõ amplitúdójú ingadozás rövidebb távon, ugyanakkor hosszú távon eléggé kétséges irányú tendencia, az alkalmazott függvény ez esetben szépen adja a 70-es évektõl a negatív anomáliát (3-nál magasabb fokszámúak mind érzékelik az utolsó egy-másfél évtized növekedését).
Az õszi görbe a legmegbízhatóbb mind közül, szépen követhetõ egy nagyobb skálájú szinuszhullám, mely ráadásul jól is illeszkedik az adatsorra (r=0,6). Érdekességképpen lineáris trendet is viszonylag pontosan tudnánk illeszteni, az egy igen jelentõs (0,3 mm/év) csökkenõ tendenciát hoz ki, de a magasabb fokú polinomok is egyre lejjebb araszoló ciklikusságra mutatnak az õszi hónapok esetében.
A hosszú távú csökkenés vitathatatlan, íme még egy szemléletes ábra ennek mértékérõl: Link A 30 éves átlag alakulása (tehát a sokéves), vagyis a mindenkori viszonyítási alapunk változása az utóbbi majd' 130 év alatt.
Végezetül némi friss információ az aktuális csapadékhelyzetrõl. Legutóbbi elemzésem alkalmával még 263 mm éves összegrõl beszéltem. Akkor még mondhattam, hogy akár eshet 59 is az év végéig a "legszárazabb év" címhez, illetve 79 a dobogóhoz. Nos, azóta a reptéren 89 mm esett, az összeg így 352 mm-re nõtt. Vége hát a dobogós álmoknak is - hála Istennek.
Jelen pillanatban a I-X idõszakot tekintve 2009 már csak a 13. helyen szerénykedik, sõt még e hónapban is csúszhat lejjebb. Még 3 mm és beelõzi 2000, újabb egynél 1959, majd még egynél 1947. És ott liheg a nyakán 1990 is...
Adott tehát a debreceni csapadéksor 1881-tõl, melynek kapcsán szó esett bizonyos tendenciákról. Na igen, ilyen idõtávon nem nagy mûvészet kimutatni vélt vagy valós trendeket, szabályszerûségeket. A statisztika mindenesetre a következõket mutatja:
Az éves összegeket még 5 éves mozgóközepekké simítva is egy eléggé rapszodikus, tág határok között ingadozó görbét kapunk. ( Link ) Ha vizsgáljuk a változások irányát, lineáris helyett legjobban valamelyik többedfokú polinomiális trendfüggvény képes csak kielégítõ illeszkedést adni, én ezúttal az egyszerûség kedvéért csak harmadfokút alkalmaztam. A csapadékadatokra amúgy igen jellemzõ nagy szórás miatt igazán jó illeszkedést nem is lehet elvárni, a 0,34-es r érték itt egy laza-közepes összefüggést mutat a számított trend és a valós adatok között. Amit pedig maga trendfüggvény mutat, magáért beszél, és valószínûleg nem is nagy újság senki számára.
Íme ugyanez évszakos bontásban:
tél: Link
tavasz: Link
nyár: Link
õsz: Link
E két utóbbi megér egy misét, fõleg a nyári amolyan állatorvosi ló, látszik rajta minden, amit egy valamire való "klímaváltozás-hívõ" sem szokott kihagyni a repertoárból: egyre növekvõ amplitúdójú ingadozás rövidebb távon, ugyanakkor hosszú távon eléggé kétséges irányú tendencia, az alkalmazott függvény ez esetben szépen adja a 70-es évektõl a negatív anomáliát (3-nál magasabb fokszámúak mind érzékelik az utolsó egy-másfél évtized növekedését).
Az õszi görbe a legmegbízhatóbb mind közül, szépen követhetõ egy nagyobb skálájú szinuszhullám, mely ráadásul jól is illeszkedik az adatsorra (r=0,6). Érdekességképpen lineáris trendet is viszonylag pontosan tudnánk illeszteni, az egy igen jelentõs (0,3 mm/év) csökkenõ tendenciát hoz ki, de a magasabb fokú polinomok is egyre lejjebb araszoló ciklikusságra mutatnak az õszi hónapok esetében.
A hosszú távú csökkenés vitathatatlan, íme még egy szemléletes ábra ennek mértékérõl: Link A 30 éves átlag alakulása (tehát a sokéves), vagyis a mindenkori viszonyítási alapunk változása az utóbbi majd' 130 év alatt.
Végezetül némi friss információ az aktuális csapadékhelyzetrõl. Legutóbbi elemzésem alkalmával még 263 mm éves összegrõl beszéltem. Akkor még mondhattam, hogy akár eshet 59 is az év végéig a "legszárazabb év" címhez, illetve 79 a dobogóhoz. Nos, azóta a reptéren 89 mm esett, az összeg így 352 mm-re nõtt. Vége hát a dobogós álmoknak is - hála Istennek.
