Ez mindig benne van a levegõben, viszont nem hiszem, hogy nekünk most és itt emiatt kell aggódnunk. Az összes influenzavírust a velünk együtt élõ háziállatainknak kösznhetjük, elsõsorban az ázsiai térségre jellemzõ kacsáknak és más madaraknak. A sertés csak sokadlagos. Ahhoz, hogy a sertésre átterjedhessen a madarakról az eredetileg kizárólag madárbetegségként létezett influenza, eleve kellett az, hogy az ember egy helyen tartson disznót és kacsát. A kacsák vírusa hosszas átalakulások után került át a disznóra. Ahhoz, hogy egy új fajt képes legyen megbetegíteni a vírus, komoly genetikai változásokon kell keresztülmennie. Ahhoz, hogy ebbõl embert is megbetegítõ vírus lehessen, még több változás kell. Ezek a változások csak úgy képesek végbemenni, ha a huzamos ideig együtt élnek azok a fajok, amelyek közt "ugrál" a vírus. Amikor egy sertés- vagy madárvírus az ember szervezetébe kerül, elõfordulhatnak olyan cserék az emberben meglévõ emberi influenzavírusok és az állati vírusok közt, amelynek folyamán a vírus magába épít az emberi vírus örökítõanyagából is valamit, vagy fordítva. Ahhoz, hogy ebbõl megbetegítésre alkalmas kórokozó lehessen, az így kialakult emberre is fogékony vírus kellõ terjdésére van szükség. Ami alapfeltétel, hogy ember-állat szoros együttélõ közösségei nagy tömegben tartalmazzák mind az embert, mind az állatot. Ez alapvetõen még most is ázsiai lehetõség. A jelen (új) vírustörzs emberi influenzával történt rekombinációján túljutott már, de egyelõre még nem bizonyított az emberrõl-emberre terjedés.
A jelen "járvány" esetében az sem biztos, hogy egyedül a sertésinfluenza fertõzése miatt haltak meg (16 esetben biztos, hogy s.i.-t találtak az elhunyt szervezetében, a többi eset még kétséges).
A WHO jelentése: Link
A hasonlósága a spanyolnáthával az, hogy ugyanazon vírustörzsbe tartozó kórokozóról van szó: H1N1 mindkettõ. A spanyolnátha esetében emberi s madárinfluenza rekombináció volt a vírusban.