Hát igen... a gyógyítás/gyógyszerkutatás eltorzult, komoly profitot termelõ "iparággá vált" Ráth-Végh idézi valamely könyvében, egy középkori holland orvos-céh az elegáns úri öltözködés, lovon járás, tekintélyt keltõ magatartás elõírásai mellett szabályzatában alapelvként leszögezte, hogy a beteget gyógyítani, szenvedéseit enyhíteni kell, de csak annyira hogy érezze, szüksége van az orvosra és minél tovább lehessen kezelni... Nem akarom a gyakorló orvosokat megsérteni (életben maradásomat is lelkiismeretes, önzetlen orvosaimnak köszönhetem akik egy fityinget se fogadtak el tõlem négy éve halott lennék; köszönöm nekik) de némelykor a hippokratészi eskü hipokrita jelleget ölt, eltakarva a gyógyszer-iparral, gyógyászati mûszer/segédeszköz-gyártással összefonódó üzleti megfontolásokat, de tán ide sorolhatom a klinikák, kórházak, rehabilitációs intézmények "hotel-szerû" mûködtetését is. "Sok pénz van bennük" illetve eredményesen lehet forgatni ilyen területeken a PÉNZT, viszont ilyen idõket élünk hogy "el kell tartaniuk magukat" mert az államok többsége egyre kevésbé tudja pénzelni õket