Ha már szóba kerültek a régebbi idõk telei, illetve az extremitások mértéke, következzék hát ennek kapcsán egy kis múltidézés.

Én most az 1940-es éveket választottam ki.
Ennek a bõ évtizednek a híres-hírhedt teleit, amikor szélsõségesen hideg idõszakok fordultak elõ, mindenki jól ismeri már, sok szó esett róluk (ilyen volt pl. 1940, 1942, 1947). Igen ám, de mi a helyzet ugyanezen kor szélsõségesen enyhe idõszakaival? Mert hogy olyanok is voltak ekkor, és nem is egyszer.

Január lévén, ezúttal erre a hónapra koncentráltam.
Alább szerepelnek 1939, 1948 és 1949 januárjának bizonyos hazai állomásokra vonatkozó havi legmagasabb hõmérsékletei (zárójelben a hónap azon napja, amikor a maximum beállt).

1939
Szekszárd: 18,3 °C (18.)
Pécs (Pius-kollégium): 18,0 °C (19.)
Királyhalom: 17,9 °C (19.)
Baja: 17,6 °C (19.)
Kaposvár: 17,4 °C (19.)
Elõszállás: 17,2 °C (19.)
Hõgyész: 17,0 °C (19.)
Nagykõrös: 17,0 °C (19.)
Siklós: 17,0 °C (17.)
Pécs (Egyetem): 16,8 °C (19.)
Zalaegerszeg: 16,8 °C (17.)
Lenti: 16,8 °C (17.)
Kunszentmiklós: 16,7 °C (19.)
Kecskemét (Miklóstelep): 16,7 °C (19.)
Balatonarács: 16,6°C (19.)
Gyula: 16,6 °C (19.)
Gyoma: 16,5 °C (19.)
Békéscsaba: 16,4 °C (19.)
Szentlõrinc: 16,3 °C (17.)
Kalocsa: 16,4 °C (19.)
Tótkomlós: 16,1 °C (19.)
Szarvas: 16,0 °C (19.)
Cegléd: 16,0 °C (19.)
Hévízfürdõ: 16,0 °C (17.)

Ebben a hónapban az ország szinte egész területén a havi abszolút maximum-hõmérséklet 10 °C fölött alakult. Sõt, jókora területen 14-15 °C körüli vagy efölötti volt ez az érték.
Az abszolút maximumok beállásának napjai országszerte: január 17., 18., 19., 20. Vagyis a hónap során valószínûleg néhány napon át uralkodott csak ilyen szélsõségesen enyhe idõjárás.


1948
Sopron (Egyetem): 17,0 °C (14.)
Siklós: 16,0 °C (13.)
Kaposvár: 15,0 °C (24.)
Hódmezõvásárhely: 14,8 °C (14.)
Mosonmagyaróvár: 14,8 °C (14.)
Szentlõrinc: 14,2 °C (13.)
Mohács: 14,1 °C (25.)
Budapest (Postaállomás): 14,0 °C (14.)
Miskolc: 14,0 °C (14.)

Kereken 50 állomáson alakult a havi maximum 12,0 °C fölött, de amint látható, az értékek többsége ezúttal 12 és 15 °C között szóródott.
Az abszolút maximumok beállásának napjai országszerte: január 4., 7., 8., 12., 13., 14., 24., 25., 26., 27., 30. A maximumok eloszlása itt már sokkal érdekesebb képet mutat: ennek alapján tehát egy igen stabilan enyhe hónap lehetett az a január.


1949
Siklós: 17,3 °C (4.)
Hódmezõvásárhely: 16,6 °C (2.)
Pécs (Pius-kollégium): 16,5 °C (4.)
Királyhalom: 15,6 °C (4.)
Pécs (Repülõtér): 14,7 °C (4.)
Mohács: 14,6 °C (2.)
Szeged (Mezõgazdasági Intézet): 14,6 °C (4.)
Lenti: 14,5 °C (3.)
Mezõhegyes: 14,5 °C (3.)
Szeged (Egyetem): 14,2 °C (4.)
Békéscsaba: 14,2 °C (3.)
Csongrád: 14,0 °C (3.)
Pécs (Misinatetõ): 14,0 °C (4.)

39 állomáson volt 12,0 °C-ot elérõ vagy annál magasabb havi maximum. Ezek jó része ezúttal is 12 és 15 °C közé esik.
Az abszolút maximumok beállásának napjai országszerte: január 1., 2., 3., 4., 6., 19., 20. Itt pedig a hónap eleje lehetett tehát igen enyhe, illetve egy-két napon még késõbb is visszatért a szokatlan meleg.


Érdekességképpen alább következzenek rendre a Budapestre vonatkozó január havi középhõmérsékletek, 1939 és 1949 között:
1939: +1,5 °C
1940: -7,0 °C
1941: -2,4 °C
1942: -8,7 °C
1943: -4,2 °C
1944: +2,9 °C
1945: -3,5 °C
1946: -2,8 °C
1947: -5,7 °C
1948: +4,2 °C
1949: +1,7 °C

Vagyis látható, hogy olyan igazi, hagyományos értelemben átlagosnak mondható január itt Budapesten nem is fordult elõ ebben a bõ évtizedben! Még a leginkább átlagos-közeli években is legalább 1-2 °C körüli pozitív vagy negatív anomália mutatkozott (1939 és 1949, illetve 1941 és 1946), de az idõszak nagy részében inkább szélsõségesen hideg vagy meleg januárok voltak. (Természetesen itt most csak egyetlen állomásról beszélünk.)

Ilyenek voltak tehát az 1940-es évek januárjai - mindennek nevezhetõk, csak éppen átlagosnak nem. kacsint

(forrás:
OMSZ évkönyvek,
www.met.hu)