Régebben kifejtettem,hogy számomra(négy évtized távlatából nézve)sokkal többnek tûnek az évente elõforduló szupercellák,tornádók,árvizek és aszályok stb.mint 3-4 évtizede.Ugyanakkor a telek(legallábbis itt felénk)határozottan enyhébbek,1987 óta "komoly" télre itt Ény-on nem emlékszem,max.néhány hetes"fellángolásra".A nyarakon meg a kánikulai és hõségnapok számának gyarapodását érzékelem(de én sem tudok elõkapni erre vonatkozó megcáfolhatatlan saját vagy nem saját statisztikát szomoru ).
Ugyanakkor nem látszik igazából még ebbõl,valami visszafordíthatatlan és végzetes katasztrófa,mint amit tegnap(csak rövid részletét láttam)egy m1-en adott esti film is sugallt.A globális felmelegedés témájából a média lerágott csontot csinált,és olyanok is errõl nyilatkoznak,akik talán azt sem tudják,hogy nyáron miért van melegebb,mint télen?Különösen a világtenger megáradása témakör bántja a csõröm,vagyis,hogy hamarosan a tengerparti települések végveszélybe kerülnek emiatt.Ha ez így lenne,akkor elsõként fél Hollandia víz alá kerülne,hisz a tenger szintje alatt van,de furcsa mód nem hallom,hogy az országot vízelárasztás fenyegetné.Már évtizedek óta azt hallom,hogy Velencének lõttek,mégis megvan.Akkor miért féltsünk más tengerpartokat,ahol korántsem ilyen akut a veszély?
Most úgy érzékelem,hogy(nem megkérdõjelezve a statisztikákat),hogy a napfolthiány megment minket valami további forrósodástól.Ugyanakkor,ha nem lenne melegebb az utóbbi évtized a szokásosnál,akkor most elég szigorú,akár az 1929,1942 vagy 1985-höz hasonló telek lennének.Meggyõzõdésem,hogy ha olyan komoly telek lennének Európában,az sokkal károsabb lenne számunkra,mint a mostani átlagos vagy annál melegebb telek.(Már kifejtettem egyszer,hogy egy mostani,az 1929 februárihoz hasonló idõjárás padlóra tenné az országot:energetikailag,egészségügyileg,közlekedést,mezõgazdaságot és ipari termelést illetõen egyaránt.Most a langyos idõ ellenére is összeomlott Budapest közlekedése,mi lenne fél méter hó és -10 fokos havi közép esetén? hideg havazas zivatar )