Ezek szerint akkor, azon az éjszakán nekünk volt egy induló délnyugati szelünk, az olaszoknak meg nem.
Az olaszoknak viszont van egy tengerük két oldalról, gyakorlatilag körbeveszi õket a tenger, ami egyrészt a nagy víztömeg miatt hõtartalékot képez, másrészt a lehûlõ levegõ és a melegebb víz kölcsönhatása miatt gyorsabban képzõdik köd vagy magasköd, magasabban tartja a légtömeg harmatpontját, így az nehezebben hûl le. Azon a három kritikus éjszakán az említett olasz területek felett kavarogtak kisebb-nagyobb felhõtömbök, így volt, ahol fél éjszakák felhõsek voltak.
Több, ott szokatlan hideget mérõ állomás (1985 óta nem fordultak ott elõ ilyen értékek) van 40-60-80-100 méteres abszolút tszf. magasságban, amik jóval elõnyösebbek ebbõl a szempontból a mi 160-220-300 méteres magasságainkhoz képest.
Tehát mindent összevetve jobb helyzetben volt az említett olasz térség, mint mi, egy -21 fokos iklódbördõcei minimum abszolút értékben sokkal "jobb" érték, mint egy említett olasz térségbeli -14 fok.
Pláne úgy, hogy az Iklódbördõce település területét képezõ szõlõhegyen -12 fok körüli minimum lehetett.
Iklódon a -21 fok az nudli.
A kaposvári -23,2 fok az durvább, ismerve az állomás fekvését és környezetét.

De teljesen mindegy is, milyen körülmények között születettek az értékek, csak úgy egy az egyben hasonlítjuk, hogy egy zalai, tolnai vagy somogyi dombon közel azonos körülmények mellett (vastag hótakaró, hideg légtömeg és derült ég) azonos vagy magasabb minimum volt, mint Bolognában, Modenában, Riminiben, Veronában vagy Firenzében nagy területeken, az egy az egyben is fantasztikus.
Téma részemrõl lezárva!