Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Jogos az észrevétel!
Az a helyzet, hogy tavaly még véletlenül az 1961-1990-es átlaghoz viszonyítottam, azután rájöttem, hogy így 2009, 2010 tájékán már igencsak az 1971-2000-eshez illene, hiszen mindjárt ennek az évtizednek is vége. (Ráadásul a hivatalosan használatos alap is ez.)
Tehát akkor tisztába rakva a dolgokat:
- az 1961-1990-es normálátlag: -1,6 °C
- az 1971-2000-es normálátlag: -0,6 °C
Vagyis igen jelentõs, kerek 1,0 °C-os eltérés van a kettõ között.
Ez elsõsorban annak tudható be, hogy az 1960-as években igen hideg, idõnként szélsõségesen hideg januárok fordultak elõ (1963: -6,3; 1964: -7,8; 1966: -4,0; 1969: -3,2), olyannyira, hogy az 1961-1970-es 10 éves átlag -3,1 °C(!), ami még sok évtizedes összevetésben is igen-igen alacsonynak számít. Tehát ugye ezek a januárok így kiestek.
Helyette bejött az 1991-2000-es dekád, amelyik nyilván jóval enyhébb volt már, a tízéves közép -0,1 °C - azaz kereken 3(!) fokkal volt enyhébb az az idõszak.
Emellett az éghajlat természetes változékonyságán kívül még az is közrejátszik, hogy a lõrinci állomás adatsorában az idõ elõrehaladtával egyre jobban érzékelhetõ a városhatás. Bár ez talán legkevésbé éppen a téli átlagok esetén mutatkozik meg, szóval a változást ezúttal tudjuk be elsõsorban a "normális" éghajlati okoknak. Annál is inkább, mert más, mindvégig külterületen lévõ állomások is kb. ugyanennyit változtak a két idõszak között (Debrecen: -4,0 -ról -1,0-ra, azaz 3,0 fokot, Szeged -3,3-ról -0,4-re, azaz 2,9 fokot, de még Kékestetõ is -5,8-ról -3,0-ra, azaz 2,8 fokot).
Na de a lényeg: tehát a viszonyítást az 1971-2000-es normálátlaghoz (azaz -0,6 °C) képest kell elvégezni, azaz ennek megfelelõen a következõképpen alakultak az utóbbi évtized januárjainak anomáliái:
- 2001: +1,3
- 2002: +0,6
- 2003: -1,5
- 2004: -1,4
- 2005: +1,1
- 2006: -1,8
- 2007: +5,8
- 2008: +1,8
- 2009: -0,7 (azért nem -0,8, mert a 24 adatból számított havi közép -1,3 lett, és az a hivatalos, nem pedig a 4 adatos -1,4)
- 2010: -1,4
Vagyis összességében pontosan fele-fele arányban, 5 átlag feletti és 5 átlag alatti hónap volt, és az évtized végül is +0,38-os anomáliát hozott. Ez azonban igen nagy mértékben "köszönhetõ" a 2007-es, brutálisan enyhe januárnak. Ha az nem lett volna, gyakorlatilag átlagosra jött volna ki a dekád.
Más szemszögbõl nézve viszont: a 2001-2010-es közép tehát -0,2 °C lett, ami bizony 1 tizeddel alacsonyabb az 1991-2000-esnél! Ami különösen érdekes ebben, hogy a téli hónapok közül a december és a február sem mutat sziginifikáns változást az elmúlt 20 év során!
Vagyis ez is bizonyítja, hogy helytelen az a nézet, amely szerint folyamatosan enyhébbé válnak a teleink.
Végezetül: mivel dekádváltáshoz értünk, így a jövõ év januári anomália már az 1981-2010-es 30 év tükrében vizsgálandó majd, amely ezzel az idei hónappal bezárólag -0,4 °C lett, tehát mostantól ez az "etalon".
Ádám: valóban, az idei tél eddig átlag alatt áll, legalábbis itt nálunk! Hogy így is végezzen, ahhoz "mindössze" az kell, hogy február +0,8 °C-os anomálián belül zárjon.

Az a helyzet, hogy tavaly még véletlenül az 1961-1990-es átlaghoz viszonyítottam, azután rájöttem, hogy így 2009, 2010 tájékán már igencsak az 1971-2000-eshez illene, hiszen mindjárt ennek az évtizednek is vége. (Ráadásul a hivatalosan használatos alap is ez.)
Tehát akkor tisztába rakva a dolgokat:
- az 1961-1990-es normálátlag: -1,6 °C
- az 1971-2000-es normálátlag: -0,6 °C
Vagyis igen jelentõs, kerek 1,0 °C-os eltérés van a kettõ között.
Ez elsõsorban annak tudható be, hogy az 1960-as években igen hideg, idõnként szélsõségesen hideg januárok fordultak elõ (1963: -6,3; 1964: -7,8; 1966: -4,0; 1969: -3,2), olyannyira, hogy az 1961-1970-es 10 éves átlag -3,1 °C(!), ami még sok évtizedes összevetésben is igen-igen alacsonynak számít. Tehát ugye ezek a januárok így kiestek.
Helyette bejött az 1991-2000-es dekád, amelyik nyilván jóval enyhébb volt már, a tízéves közép -0,1 °C - azaz kereken 3(!) fokkal volt enyhébb az az idõszak.
Emellett az éghajlat természetes változékonyságán kívül még az is közrejátszik, hogy a lõrinci állomás adatsorában az idõ elõrehaladtával egyre jobban érzékelhetõ a városhatás. Bár ez talán legkevésbé éppen a téli átlagok esetén mutatkozik meg, szóval a változást ezúttal tudjuk be elsõsorban a "normális" éghajlati okoknak. Annál is inkább, mert más, mindvégig külterületen lévõ állomások is kb. ugyanennyit változtak a két idõszak között (Debrecen: -4,0 -ról -1,0-ra, azaz 3,0 fokot, Szeged -3,3-ról -0,4-re, azaz 2,9 fokot, de még Kékestetõ is -5,8-ról -3,0-ra, azaz 2,8 fokot).
Na de a lényeg: tehát a viszonyítást az 1971-2000-es normálátlaghoz (azaz -0,6 °C) képest kell elvégezni, azaz ennek megfelelõen a következõképpen alakultak az utóbbi évtized januárjainak anomáliái:
- 2001: +1,3
- 2002: +0,6
- 2003: -1,5
- 2004: -1,4
- 2005: +1,1
- 2006: -1,8
- 2007: +5,8
- 2008: +1,8
- 2009: -0,7 (azért nem -0,8, mert a 24 adatból számított havi közép -1,3 lett, és az a hivatalos, nem pedig a 4 adatos -1,4)
- 2010: -1,4
Vagyis összességében pontosan fele-fele arányban, 5 átlag feletti és 5 átlag alatti hónap volt, és az évtized végül is +0,38-os anomáliát hozott. Ez azonban igen nagy mértékben "köszönhetõ" a 2007-es, brutálisan enyhe januárnak. Ha az nem lett volna, gyakorlatilag átlagosra jött volna ki a dekád.
Más szemszögbõl nézve viszont: a 2001-2010-es közép tehát -0,2 °C lett, ami bizony 1 tizeddel alacsonyabb az 1991-2000-esnél! Ami különösen érdekes ebben, hogy a téli hónapok közül a december és a február sem mutat sziginifikáns változást az elmúlt 20 év során!
Vagyis ez is bizonyítja, hogy helytelen az a nézet, amely szerint folyamatosan enyhébbé válnak a teleink.
Végezetül: mivel dekádváltáshoz értünk, így a jövõ év januári anomália már az 1981-2010-es 30 év tükrében vizsgálandó majd, amely ezzel az idei hónappal bezárólag -0,4 °C lett, tehát mostantól ez az "etalon".

Ádám: valóban, az idei tél eddig átlag alatt áll, legalábbis itt nálunk! Hogy így is végezzen, ahhoz "mindössze" az kell, hogy február +0,8 °C-os anomálián belül zárjon.
