Pénteken délelõtt lenulláztam a mérõket a csörnyeföldi és a tormaföldei szõlõhegyen!
A két maximumai Iklódbördõcén és Nagykanizsán Link Link , illetve a csörnyeföldi Link és a tormaföldei szõlõhegyen Link
A minimumok is érdekesek, a tegnap hajnali minimum a szállított faggyal a következõképpen alakult:
Nagykanizsa 141 méteren -7,0
Iklódbördõce 160 méteren -7 fok
A csillagda Becsehelyen 310 méteren -7,1 fok
A szállított fagy esetében ugye a magassággal csökken a hõmérséklet....de!
A csörnyeföldi szõlõhegy 230 méteres magasságában Link
És a tormaföldei szõlõhegyen 253 méteres magasságban pedig Link
Tehát a legmagasabb pont -7 és legalacsonyabb pont -7 fokos értéke között szendvicsszerûen a két szõlõhegyi mérõnk a két értéknél enyhébb volt.
A csillagdánál a szállított fagy és a 310 méteres magasság miatt, a nagykanizsai állomásnál pedig a fagyzugfekvés miatt lett az alacsony magasság ellenére -7,0 fok.
A lendvai szõlõhegyi mérõ ebbõl kiindulva alacsonyabb abszolút magasságban kell, hogy legyen, hiszen -5,3 fokot mért.
A szentgotthárdi -7,8 fok pedig a két tényezõ, a magasság(310 méter) és a fagyzughatás negatív hatásai miatt -7,8 fokot mért.
Ha nem fagyzugfekvésben mérünk, ilyen esetekben a hõmérsékletek szinte méterre pontosan visszaadják a magasságot.
Amikor a szél már kicsit gyengülni kezd, akkor a mélyebb fekvések a kisugárzás miatt elkezdenek közeledni a magasabb fekvések szállított fagyához.
És ahogy áll le a szél, az alsóbb fekvések szépen elkerülik a magasabbakat.
Amennyiben ez a tegnap hajnali eset egy kiélezett tavaszi fagyos helyzet lett volna, akkor a nagykanizsai állomáson (-7,0 fok) fagykárok keletkeztek volna, a dombok 200-250 méteres szintjén (-5,7 és -6,2, átlagban vegyünk -6,0 fokot) nem lett volna fagykár, majd a csillagda 310 méteres magasságában(-7,1 fok) ismét lett volna fagykár.