Bocsánat a hosszú szövegért, de nem tudom szûkebbre venni, akit nem érdekel, ne olvassa el!
Kicsit fáradt vagyok, így a fogalmazás kissé pongyola, bocsánat érte!

Nagyon sokat filóztam egy ideje, hogy a fenébe lehet az, hogy nagyon sok derült éjszakán születtek olyan minimumhõmérsékletek, hogy pl. bajai omsz állomás -2,2 fok, a bátaapáti zárt völgy Link Link pedig ugyanekkor -0,6 fok. Tehát miért mér a síkvidéki bajai állomás derült éjjeleken gyakran alacsonyabb minimumot, mint a bátaapáti szûk völgy?
Az emlékezetes december 21-re virradó éjszakán is Baja -19,9 fok, Bátaapáti pedig -18,6 fok.
Pedig ha valaki megáll a bátaapáti állomás mellett, tuti azt mondja, hogy fagyzug, hisz olyan, mintha egy szûk, zárt sikátorban lenne az ember.
Mért nem mér akkor alacsonyabb minimumot, amikor a paksi vagy a bajai állomás ránézésre még annyira sem fagyzug, mégis ott rendszeresen hidegebb van?
A közelben azon az éjszakán Paks -23 fok, Kaposvár -23,2 fok, tehát Bátaapátiban is lehetett volna annyi. A síkvidéki Sellyén is -21 fok volt, miért volt egy szûk, zárt völgyben "csak" -18,6 fok?? Ami elsõ ránézésre fagyzugabb, mint a paksi, kaposvári, sellyei vagy bajai állomás.
2003 januárja legendásan hideg volt, a talán leghidegebb éjszakán, 13-án Sellyén -25,4 fok volt, Baján -26,6 fok, közben a bátaapáti völgyben meg "csak" -23,7 fok.

Arra gondoltam, hogy talán azért, amiért a szentgotthárdi állomás viselkedése is furcsa. Ott naplemente után nagyon gyorsan elkezd zuhanni a hõmérséklet, sokszor gyorsabb ütemben, mint a környék fagyzugaiban, aztán végül egyszer csak az éjszaka folyamán megáll, és nem süllyed tovább, míg a fagyzugok meg ekkor lekörözik, és tovább süllyednek.
Végül a minimum 1-2-3 fokkal magasabb lesz Szentgotthárdon. A szentgotthárdi állomás 310 méteres dombtetõn van, de egy erdei tisztás jellegû helyen, ahol naplemente után a magasság miatti, egyébként valamivel alacsonyabb hõmérsékletû nappali levegõ a tisztáson pikk-pakk elkezd kiülepedni, kifolyási lehetõség híján a hõmérséklet zuhan, de amint feltelik a tisztás, és elkezd kifolyni belõle a hideg, megmozdul a megülepedett hideglégtó, azonnal megáll a hõmérséklet zuhanása.
Ezért fordulhat elõ, hogy míg az abszolút minimumai egész tûrhetõek, a minimumátlaga a dombtetõi fekvése ellenére alacsony.
A bátaapáti állomás a Google Earth szerint 150 méteres magasságban van, viszont a völgy alja még lassan 20 métert esik. Nagyon gyakori látvány, hogy naplemente után a bátaapáti állomás kéklik a hõtérképen, aztán a végén sok esetben nem mér olyan elrettentõ abszolút minimumokat.
A december 21-i -18,6 fokos minimum nem egy veszélyes érték a körös-körül mért -23 fokokhoz képest.
Ott is az a gyanúm, hogy mivel fagyzug, szûk völgy, ezért naplemente után elkezd zuhanni a hõmérséklet, majd ahogy telik fel a völgy, a hideg elkezd vándorolni lefelé az alacsonyabb magasság felé.
Arra is gondoltam, hogy beáll a köd éjjel a bátaapáti völgyben, ezért nem csökken tovább, de az említett éjszakákon nincs magas páratartalom a völgyben, pl. a december 21-i éjszakán 86 %-os értéknél állt be a -18,6 fokos minimum, és egész éjszaka ilyen körül volt a legalacsonyabb páratartalom.
Szóval elfolyik a völgy alsó fele felé a hideg, miután egy bizonyos szintet elér. Persze kérdéses, hogy az a 20 m-es szintkülönbség mit tud még produkálni, mennyivel lehet hidegebb a völgy alsóbbik felén!?
Erre tudok gondolni, a decemberi -18,6 fok a fenti képeken látható szûk völgyhöz képest nagyon enyhe érték.
Az is lehet, hogy nagyon szûk a völgy, így kisebb felületû helyekrõl gyûlik oda össze a hideg.
Fenesetudja!
Az éves minimumátlaga ettõl függetlenül nagyon alacsony, de a szélsõértékeknél nem produkál kiemelkedõen alacsony értékeket.
Az éves középhõmérséklete is alacsonyabb pl. az iklódbördõcei állomásnál, az abszolút minimumai viszont nem. Az ikódi állomás sokkal alacsonyabb minimumokat mér azonos légköri helyzetekben.
A most elmúlt tél december 21-i éjszakáján az iklódi mérõ -21 fokot mért, a bátaapáti pedig -18,6-ot. Mindezt úgy, hogy az iklód felett lévõ levegõ már melegebb volt, fent már döngetett a szél, illetve a csörnyeföldi -10,1 fokos érték is jelezte, hogy azon az éjszakán nem itt volt a leghidegebb.
Sokkal inkább Bátaapátiban lehetett volna, hiszen ott a környéken -23 fokokat mértek az állomások, tehát jobb feltételek voltak abban a térségben a nagyobb hideg kialakulásához.
Mégis "csak" -18,6 fokot mért a bátaapáti fagyzug, szemben az iklódi -21 fokkal.

Közben a melegebbre taksált Tolna megyében Bátaapáti éves középhõmérséklete közel azonos a nógrádi Szécsény éves középhõmérsékletével.
Ha levinnénk a szûk kanyargós völgy aljába a mérõt, valószínû a mostani szécsényi állomásnál is hidegebb lehetne.
Így, ahol most van a bátaapáti állomás, ott járva azt hinné az ember, na ez aztán a fagyzug.
Közben az alföldi jellegû sellyei állomásnak alacsonyabb abszolút minimumai vannak, mint a bátaapáti fagyzugnak.
Akkor most melyik fagyzug és melyik nem?

A kakucsi állomás szintén nagyon alacsony minimumokat mér, pedig aki már járt ott, láthatta, hogy semmi fagyzugos jellege nincs Link Link
Közben meg hideg, mint a fene.
Ráadásul úgy hideg derült éjszakákon, hogy nem is a kis gödör alján van, hanem az oldalában, a gödör alja a 2. képen látható víztorony töve mögött van.
Nem tûnik fagyzugnak, mégis fagyzugi hõmérsékleteket mér.

Szerintem a fagyzug fogalma: adott földrajzi területen azok a helyek, amik derült, inverziós éjszakákon a legalacsonyabb hõmérsékleti tartományt képviselik.
Ezek általában ugyanazok a helyek, tehát a legritkább esetben fordul elõ, hogy egy derült szélcsendes éjszakán a dombon és a völgyben ugyanolyan minimum születik, ez alól csak a szállított fagyos helyzetek a kivételek, amikor egy bizonyos magasságban még fúj a szél, de a talajközelben már leállt, így a dombon és a völgyben is lehet azonos a minimum, egy köztes részben pedig az enyhébb.
Pl.: december 21-én az iklódi állomás mért -21 fokot, a csörnyeföldi dombon pedig -10,1 fokos minimum volt.
Tegyük fel, az iklódi a legalacsonyabb, a csörnyeföldi a legmagasabb érték volt a térségben, ebben az esetben a -21 és -10 közti 11 fokos skálát kell felosztanunk. Egészen biztosan ki lehetne tizedre pontosan tapogatni minden hõmérsékleti értéket felfelé haladva a -21 fokos értéktõl.
Aztán, hogy volt-e még valahol (egészen biztosan volt) -21,8 fok vagy -22,2 fok, abból a szempontból szerintem az számít, hogy a legalacsonyabb tartományban vagyunk. Amibe akár a -20 fok is beleférhet. Hogy csak a -22,2 fok a fagyzugérték, vagy a -20,4 fok is, hááááát....talán részletkérdés, talán nem. Nemtudom!
Szerintem mindkettõ!

Van arra is példa, hogy a sellyei állomás derült éjszakán akár 5 fokkal is hidegebbet mér az iklódbördõceinél, mert elõbbi helyen totál leállt a légoszlop, utóbbinál pedig van légmozgás.
Úgy gondolom, különbséget kell tenni dombvidéki és síkvidéki fagyzug között, hiszen míg elõbbi esetben 40-60-80-100 méteres szintkülönbségû völgyek, addig a síkságon néhány méteres szintkülönbségû kis gödrök képesek ugyanazt a hõmérsékleti tartományt produkálni. A különbség talán annyi lehet, hogy az alföldi jellegû fagyzugokban sokkal meredekebben emelkedik a hõmérséklet, hiszen sekélyebb a hideg légréteg.
A kakucsi állomás sokkal magasabb középhõmérsékletet(átlagot) mér ugyanolyan minimum(átlag) és ugyanolyan maximum(átlag) esetében, mint egy dombvidéki völgy, ugyanis teljesen más a hõmérsékleti görbéje.
A dombvidéki fagyzugokban sokkal vastagabb a megülepedett hideg légréteg, mint az annak megfelelõ síkvidéki fagyzugokban, így a felkelõ nap és az induló nappali szél derült éjszakákat követõen sokkal gyorsabban keveri át a megülepedett hideg légréteget, ezáltal gyorsabban kijön a hõmérséklet a mélypontról. Ez számtanilag sokkal nagyobb értékeket jelent, így magasabb napi, illetve éves középhõmérsékleteket mérhetünk. Ezzel szemben a dombi fagyzugokban a "bedöglés" sokkal hosszabb idõtartamot fed le, nehezebben kecmereg ki a dombi fagyzug az éjszakai mélypontról.
Ha ellátogatunk a sellyei, paksi, bajai vagy kaposvári állomásra, egészen biztosan nem állítanánk olyan magabiztossággal, hogy fagyzug, mint a bátaapáti völgy esetében.
Pedig derült, szélcsendes, kiélezett szituációkban alacsonyabb értékeket mérhetünk az elõbbi helyeken.
Közben a középhõmérséklet tekintetében az elõbbi 4 állomás sokkal magasabb átlagot mér, mint a bátaapáti.

Szerintem például Somogy megye fagyzugaiban nem mérhetünk olyan éves minimumátlagot, mint amit a zabari állomás produkál, vagy azért nem, mert nincs olyan jellegû és akkora fagyzug, vagy azért sem, mert szerintem Zabar térségileg valamivel talán hidegebb(?) lehet, mint Somogy megye.
Sõt, a zabari állomás pedig nem tud olyan alacsony minimumátlagot mérni, mint a Bükk-fennsíkon egy töbör.
A Bükk-fennsíkon pedig olyat nem lehet mérni, mint egy 2000-3000 méteren lévõ alpesi völgyben.
Fagyzug az alpesi völgy is, a bükk-fennsíki töbör is, Zabar is, egy somogyi völgy is, a kakucsi állomás is.
Pedig micsoda különbség van az 5 helyszín között!