Szerintem az eltérõ talajtípusok, a növényzettel való borítottság, és a völgyek / mélyedések bizonyos irányból való nyitottsága bõven meg tudja magyarázni ezeket a pár fokos különbségeket. Persze nem tudom, hogy az általad említett példákat ezek mennyire magyarázhatják.

Most lehet hogy butaságot kérdezek: Nincs a szakirodalomban valamiféle fagyzug-hõmérséklet elõrejelzõ modell? A fagyzug (adott részén) elért minimum hõmérséklet számos körülmény függvénye (az induló hõmérséklet, felhõzet, páratartalom, az éjjel hosszúsága mellett a magasság, mélység, nyitottság, talajtípus, növényzet, hóborítottság, stb. stb.) Nem lehet ezt úgy "közelítõleg" beparaméterezni, hogy egy-egy adott pontra (pl. egy fagyzugban) meg lehessen mondjuk este 8-kor mondani hozzávetõlegesen, hogy hány fok lesz reggel 6-kor? (A páratartalom-hõmérsékletbõl kiinduló ismert függvényeken túl kérdezem...) Nyilván ez nagyon bonyolult lenne, és nem feltétlenül van gyakorlati haszna egy ponton túl, de érdekes lenne. (Mert ugye jön egy fuvallat magasabb páratartalommal és hõmérséklettel, és borul az egész.) Szóval csak "modell szintjén" kérdezem...