Hmm...érdekes, hogy ezt írod, bár ha a rózsaszín virágú fajra érted, akkor igazad van, az tényleg nem túl szép. De hogy a fehér akác ronda lenne?! Vannak persze negatív tulajdonságai, és igen, elég gyakran kell forgatni a kisfejszét meg a kapát az állományai közelében, de nekem például kimondottan tetszik a fa formája, a laza, kicsit szétterülõ koronája, a levelei, hogy a virágzásáról ne is beszéljek.

Errefelé sok akácerdõ van, és én, aki ezek közt nõttem fel és járok-kelek ma is, mostanáig sem voltam képes meggyûlölni. Épp ellekezõleg, állítom, hogy lehet szeretni! nevet
Meg aztán a nyírségi ember életében amúgy is fontos fafaj az akác, még ha tájidegen is, és még ha a tölgyet és honos társait elõnyben részesítenénk is. Haszonnövény, s innentõl kezdve érdekes megvilágítást kap, amikor a betelepítés helyességérõl-helytelenségérõl beszélünk. Elképzelem mondjuk a paprikát, burgonyát, kukoricát invazív növényként, ahogy a pokolba kívánjuk õket, irthatatlanságuk okán... nevet