Bár az ERTI-bõl e szép kérdésnek igencsak értõbb szakértõi lennének, azért bepróbálkozom. nevet
Tudomásom szerint rosalia barátunk viszonylag jó helyzetben van a Börzsönyben, az állománya is stabilnak mondható.(Lásd címerállat, DINPI kacsint )Fõleg mióta a holtfaanyag kezelésére és az ezzel járó természetvédelmi szempontkora mi is tudatosabban ügyelünk.Ami egy szaproxilofág rovarnál nem épp hátrány, bár erdõvédelmi szempontból meg nem épp elõny. kacsint (Vektoriálisan behordott kórokozók a lárvajáratokon át és egyéb finomságok.)Terepbejárásokon azért nem találkozom sûrûn vele, de ez egy meleg és páraigényes fajnál nem csoda.Elvileg most éli világát.Július-augusztus az õ hónapja és a T.max.-okkal sincs baj éppen. vidám A diósjenõi hó és jégtörések bükk-döntéseiben járva, volt, hogy 12-13 C°-os T mellett akadtam rá, esõben.Ez kicsit ellentmondott a szakirodalom 22-23C°-nak, bár az Rh-val nem volt gond.nevetFajigénye mellett, szerintem a klímaigénye is döntõ.Alapvetõen bükkállományokhoz kötõdik, de én inkább tágítanám a kört a szubmontán, montán bükkösökön túl, az elegyes gyertyános-bükkösökre is.A két bükk erdõövben az elegyfajokat is lakja.Hegyi juharban, magas kõris stb.Csóka Gyuri említi is egy cikkében a hegyi juhar elõfordulást:
Link
Bár õ tölgyspecialista.Cser és KTT elõfordulással én még nem találkoztam és nem hiszem,hogy lenne.Bár erdészeink rám cáfolhatnak. nevet Elsõsorban klíma szempontból nem tartom megfelelõnek. A gyertyán elegyes bükkösben szerintem otthont adhat a lárváknak.Láttam már a Nagy-Mánán havasi cincér járatos gyertyántörzset. A dió alapvetõen "félmontán" faj, Svájcban lazán megél 1500 méterig is.Selmecen nem rég 700-800 méter magasban, 200 éves fasorként láttam.Hazánkon kívül biztos igaza van az irodalomnak ebben, de itthon a dió ebben a kérdésben nem oszt-nem szoroz.
Ez egy jó cikk egyébként a xilofág témához:
Link