Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Ezen az oldalon nézegettem az állomásokat:
Link
Nagyon érdekes, hogy a nyugai országokban fõleg svájcban a sokévi átlagtól szept 9.-ig 150 mm körüli csapadékhiány mutatkozik, még Genovában is olyan 250 mm-es hiány van. Az alpok térségében Ausztriában viszont általában átlag körüli csapadékokat mértek eddig, bár meg kell hagyni hogy néhány állomáson itt is igen nagy lemaradások vannak.
Pl Ausztria közepén:
Link
Itt majdnem 800 mm-es lemaradás van. Még Sopronban is csak átlagos a csapadék.
Viszont a Balkán északi részén kiemelkedõ csapadékhozamokat láthatunk, nemcsak hazánkban,Romániában és a Balkán keleti felén.
Kassán pl.
Link
400 m-el vannak átlag fölött.
A Balkán déli részén sokkal mérsékeltebb csapadéktöbblet mutatkozik, Görögországban inkább átlagos csapadékhozamokat mértek.
Ezekbõl az érdekes adatokból néhány következtetést levonhatunk.
1. A mediterrán ciklonok általában az Alpok térségét is megszórják, fõleg a nagy csapadékot adó Genovai ciklonok. Most viszont ezeken a területeken csapadékhiány van és kelet felé nõ a csapadéktöbblet.
Genovában csapadékhiány - Veronában a Pó-alföld közepén már inkább átlagos csapadékú évrõl beszélhetünk. Jó lenne látni a Jugoszláv adatokat is. Valószínûsíthetõ, hogy a mediterrán ciklonok genezise ezért nem a megszokott helyeken történt, mivel akkor ezek szerint Észak-olaszországban és az alpokban is jelentkeznie kellett vona a csapadéktöbbletnek, hasonlóan mint keleten.
2. A balkán déli térségében sem növekedhetett meg jelentõsen a ciklonaktivitás, hiszen arra kismértékû csapadéktöbbletek keletkeztek csak. Tehát kimondottan a Balkán északi részeire jellemzõek a kiemelkedõ értékek. Valószínûleg tehát nem a mediterrán ciklonpályák jelentõs eltolódásáról van szó.
3. A csapadéktöbbletért tehát elsõsorban az Északi és nyugati nagyobb légköri képzõdmények által generált helyi hatások, helyi képzõdések a felelõsek. Emlékezhetük mennyi beragadó 2-3 napos csapadékot adó gyenge ciklonális mezõ volt felettünk (összeáramlások, bárikus mocsárhelyzetek).
Én ezért azt valószínûsítem, hogy ez egy átmeneti állapot, tehát várhatóan nem kell most már minden évben ilyen nagy csapadékra számítani, ez egy átmeneti állapot ami nem tart örökké. Ugyanúgy lesznek ezután is száraz aszályos nyarak és évek.
Link
Nagyon érdekes, hogy a nyugai országokban fõleg svájcban a sokévi átlagtól szept 9.-ig 150 mm körüli csapadékhiány mutatkozik, még Genovában is olyan 250 mm-es hiány van. Az alpok térségében Ausztriában viszont általában átlag körüli csapadékokat mértek eddig, bár meg kell hagyni hogy néhány állomáson itt is igen nagy lemaradások vannak.
Pl Ausztria közepén:
Link
Itt majdnem 800 mm-es lemaradás van. Még Sopronban is csak átlagos a csapadék.
Viszont a Balkán északi részén kiemelkedõ csapadékhozamokat láthatunk, nemcsak hazánkban,Romániában és a Balkán keleti felén.
Kassán pl.
Link
400 m-el vannak átlag fölött.
A Balkán déli részén sokkal mérsékeltebb csapadéktöbblet mutatkozik, Görögországban inkább átlagos csapadékhozamokat mértek.
Ezekbõl az érdekes adatokból néhány következtetést levonhatunk.
1. A mediterrán ciklonok általában az Alpok térségét is megszórják, fõleg a nagy csapadékot adó Genovai ciklonok. Most viszont ezeken a területeken csapadékhiány van és kelet felé nõ a csapadéktöbblet.
Genovában csapadékhiány - Veronában a Pó-alföld közepén már inkább átlagos csapadékú évrõl beszélhetünk. Jó lenne látni a Jugoszláv adatokat is. Valószínûsíthetõ, hogy a mediterrán ciklonok genezise ezért nem a megszokott helyeken történt, mivel akkor ezek szerint Észak-olaszországban és az alpokban is jelentkeznie kellett vona a csapadéktöbbletnek, hasonlóan mint keleten.
2. A balkán déli térségében sem növekedhetett meg jelentõsen a ciklonaktivitás, hiszen arra kismértékû csapadéktöbbletek keletkeztek csak. Tehát kimondottan a Balkán északi részeire jellemzõek a kiemelkedõ értékek. Valószínûleg tehát nem a mediterrán ciklonpályák jelentõs eltolódásáról van szó.
3. A csapadéktöbbletért tehát elsõsorban az Északi és nyugati nagyobb légköri képzõdmények által generált helyi hatások, helyi képzõdések a felelõsek. Emlékezhetük mennyi beragadó 2-3 napos csapadékot adó gyenge ciklonális mezõ volt felettünk (összeáramlások, bárikus mocsárhelyzetek).
Én ezért azt valószínûsítem, hogy ez egy átmeneti állapot, tehát várhatóan nem kell most már minden évben ilyen nagy csapadékra számítani, ez egy átmeneti állapot ami nem tart örökké. Ugyanúgy lesznek ezután is száraz aszályos nyarak és évek.