Szeretem õket. Gyakran magam is "eljátszogatuk" velük, mert ugyan eleinte ijedõsnek, tartózkodónak tûnnek, kis türelemmel könnyen megszokják az ember közelségét. (Nem mellesleg, így lehet a legjobban megfigyelni a határozóbélyegeket: az ivarfüggeléket, a szárnyjegyeket, és a tor oldalát.)
Ha fel is röppennek néha, tesznek egy kört, és hipp-hopp újra visszaszállnak ugyanoda. Különösen a nagytermetû acsák szeretik ezt játszani, de a te piros közönséges szitakötõd (Sympetrum vulgatum) is pózolós "fajta".