Bioszféra

Hát ez így egy kicsit érdekesen hangzik. Nyilvánvaló, hogy az õszi lombszínezet fajra jellemzõ, de ezen belül is a színesség két dologtól függ: õszi idõjárás (a párás, hûvös õszön nem lesz olyan színes a falomb, mint a hosszú, napos õszön) és a talaj. A fák színesedése a levelekben a kémhatás megváltozásával függ össze, ami pedig azzal, hogy mennyi ideig áll fenn a nedvkeringés a levelek és a fa közt. Az õszi levelekben a cukortartalom megemelkedik, ez szerintem éppen kedvezne az azt fogyasztó állatoknak.
Az nyilvánvaló, hogy eltér Európa és Amerika fafajainak összetétele. A híresen színes amerikai erdõk egyébként a kontinens nyugati oldalán vannak, Kalifornia, Utah, és Colorado államokban, itt nyárfafélékbõl álló erdõk lesznek aranysárgától rézvörösig pompázó hatalmas színfolttá a tájon. A legszínesebbbé az amerikai rezgõnyár (Populus tremuloides), ez õshonos amerikai faj, válik, de õ is csak az említett délibb államokban, Kanadában már jóval inkább a sárgára színezõdés jellemzõ UGYANERRE a fajra. Ebbõl számomra nem az jön le, hogy a rovarok ellen védekezik így a fa, hanem az, hogy a klímára reagál másképp...
Ráadásul pont ez a nyárfaj rettentõ sok állatnak szolgál eledelül, növényevõ emlõsöktõl kezdve rovarokig...
Pár érdekesség még róla: a kérge is tartalmaz klorofillt, így télen is képes minimális fotoszintézisre; tõsarjakkal terjed, kedveli az olyan erdõket, ahol rendszeresen van erdõtûz, mert az így felnyíló zárt lombozatú helyeket a sarjaival azonnal be tudja népesíteni; egy-egy rezgõnyár-erdõ általában 4-5 egyed klónjaiból áll, vagyis a kiindulás 4-5 fa volt, s ezek növesztettek anyi sarjat (genetikailag azonos egyedet), hogy erdõvé lett a liget; az elõbbi okán valószínûleg a legöregebb növények közt szerepelnek, mivel a gyökérzetük sokezer éves is lehet, még akkor is, ha a belõle kinövõ fák csak pár évtizedet élnek.

Kanadai (Saskatchewan) rezgõnyáras:

Ugyanez a fafaj délebbre, Nevada és California határán lévõ hegyeknél:

Szerintem no comment kategória...