A szúnyogok nõstényei, és más vért szívó kétszárnyúak (põcsíkek, böglyök stb.) is valóban az alkonyati-esti órákban a legaktívabbak. Ennek abban rejlik az oka, hogy olyankor zavarja õket legkevésbé a légmozgás, valamint a páraképzõdés a legerõsebb. Nõstényeik azért is ebben az idõben támadnak leginkább, mert a párzás, peterakás ideje ekkor van, közvetlenül az "esemény" elõtt próbálják az ehhez szükséges vérmennyiséget beszerezni.
Pédául egy erdõben, ahová alig fúj be a szél, egész nap szúnyogfelhõkbe botolhat az ember, míg a fõ élõhelyet jelentõ nedves rétek, vízpartok környékén csak zavarásra jönnek elõ, a tûzõ napsugárzást és a szelet kerülik. A naplemente utáni fokozódó párában, szélcsendben olykor 2-3 okta Cumulus dipterus közelít felénk. hideg

Találó az esõthozó põcsík neve is, arra utal, hogy népi megfigyelés szerint ezek a rovarok is nyomott, fülledt, melegfront elõtti alkonyokon a legagresszívabbak.