Tulajdonképpen a kialakulásuk hasonló, hiszen a cellában lévõ erõs (persze évszak szerint relatív értelemben erõs) feláramlás az, ami újra és újra felkapja a vízcseppeket, jégkristályokat, és nem engedi lehullani idejekorán. Emiatt ezek a részecskék szépen, fokozatosan kisebb-nagyobb, többé-kevésbé gömb alakú képzõdménnyé gyúródnak össze, majd aztán kihullanak.

Persze a nagyon nagy méretû, több cm átmérõjû jég esetében már valóban megvan az a jelenség, hogy a jégszemek ún. héjas szerkezetûek, és eléggé szabálytalan alakúak. Hiszen akkor már olyan erõs a feláramlás (ne feledjük: nyáron, erõs zivatarcellában akár 20-30 m/s-os vagy még nagyobb sebességgel haladnak felfelé a részecskék), hogy a vízcseppek nagyon hirtelen fagynak meg, és állnak össze jégszemekké, eközben pedig gyakran levegõ szorul az egyes "gömbhéjak" közé. Ezért tûnik a nagy méretû jég általában szabálytalan alakúnak. Tehát ez valóban különbség.nevet