Bioszféra
Noli "nem nõ rá árcédula"
THX, úgy vélem megvárom a tavaszt az átültetéssel. Az É-i szomszéddal megbeszéltem, a kerítése mentén (K-NY irányban) fogom elültetni õket természetesen a várható körméret figyelembe vételével. Valamikor lefotózom õket meghatározásra.
A kúszókat egyenlõre békén hagyom. Érdekesen reagáltak a yuccák, amikor ott is megjelent a vadkomló, mely szõnyegként borult rájuk (a yucca-virágokról lefejtettem) Az addig gömbformát mutató bokrok levelei a komlószõnyeget tõrként átlyuggatva felegyenesedtek egyúttal jóval hosszabbak és vastagabbak lettek. Mondhatnám szinte hasznos volt a "vadkomló-támadás" mert az évek óta csak lassan nagyobbodó, lekonyuló levelû yucca-kupacok ily módon "feldúsultak" most impozáns látványt nyújtanak eddig szokatlan magasságig felnyúló leveleikkel. (Lehetséges hogy valamilyen kertész-trükkre jöttem rá ezzel?) Érdekes, a vadkomló indái melyek mindenre ráfonódnak, nem mentek az éles levelek után. A fáklyaliliomoknak segíteni kellett, ki kellett takaritanom, elég gyengusz növények, önerõbõl nem bírnak a vadkomlóval az majdnem megfojtotta õket. A rovarvilághoz hasonlóan érdekes elnézni a növények lassú "gladiátorharcát", bár a változások több nap után vehetõk észre. Van amelyik megerõsödik, van amelyik vélhetõen kémiai védekezést választ melytõl a rákúszó növény megsárgul, elfonnyad. Vannak növények melynek közelébe se mennek a kúszó-fojtó gyomok. Érdekes megfigyelni a kúszónövények "taktikáját". Minden irányba "magányos felderítõket" küld elõbb. Ameddig képes vízszintesen és "szélállóan" megtartani önmagát (növény szerint változó, átlagban 0,5-1m). Ha ezen a távon belül nem lel támaszt, küld még pár szálat melyek rátekerednek az "elõreküldött" magányos szálra, ily módon "többsodratú" rugalmasabb vastagabb "kutatószálat" képez mely kb. 1-2m távolságig képes önmagában vízszintesen megállni. Ha ez sem talál támaszt, visszafordul/irányt változtat vagy elszárad. Ha támaszt lel, azonnal további szálakat küld oda, melyek vagy újabb többfelé induló kutatószálakat képeznek vagy a növény által meghatározott pontokon "megállnak" és megvastagodva sajátságos struktúrájú, némelykor meglepõen nagy teherbírású "önhordó" vázszerkezet tartóelemeként viselkednek Bocs, csak a "szokásos" KV+pipa filó volt, köszi a türelmet, jó napot, jó kedvet Bioszféra/MetNet

A kúszókat egyenlõre békén hagyom. Érdekesen reagáltak a yuccák, amikor ott is megjelent a vadkomló, mely szõnyegként borult rájuk (a yucca-virágokról lefejtettem) Az addig gömbformát mutató bokrok levelei a komlószõnyeget tõrként átlyuggatva felegyenesedtek egyúttal jóval hosszabbak és vastagabbak lettek. Mondhatnám szinte hasznos volt a "vadkomló-támadás" mert az évek óta csak lassan nagyobbodó, lekonyuló levelû yucca-kupacok ily módon "feldúsultak" most impozáns látványt nyújtanak eddig szokatlan magasságig felnyúló leveleikkel. (Lehetséges hogy valamilyen kertész-trükkre jöttem rá ezzel?) Érdekes, a vadkomló indái melyek mindenre ráfonódnak, nem mentek az éles levelek után. A fáklyaliliomoknak segíteni kellett, ki kellett takaritanom, elég gyengusz növények, önerõbõl nem bírnak a vadkomlóval az majdnem megfojtotta õket. A rovarvilághoz hasonlóan érdekes elnézni a növények lassú "gladiátorharcát", bár a változások több nap után vehetõk észre. Van amelyik megerõsödik, van amelyik vélhetõen kémiai védekezést választ melytõl a rákúszó növény megsárgul, elfonnyad. Vannak növények melynek közelébe se mennek a kúszó-fojtó gyomok. Érdekes megfigyelni a kúszónövények "taktikáját". Minden irányba "magányos felderítõket" küld elõbb. Ameddig képes vízszintesen és "szélállóan" megtartani önmagát (növény szerint változó, átlagban 0,5-1m). Ha ezen a távon belül nem lel támaszt, küld még pár szálat melyek rátekerednek az "elõreküldött" magányos szálra, ily módon "többsodratú" rugalmasabb vastagabb "kutatószálat" képez mely kb. 1-2m távolságig képes önmagában vízszintesen megállni. Ha ez sem talál támaszt, visszafordul/irányt változtat vagy elszárad. Ha támaszt lel, azonnal további szálakat küld oda, melyek vagy újabb többfelé induló kutatószálakat képeznek vagy a növény által meghatározott pontokon "megállnak" és megvastagodva sajátságos struktúrájú, némelykor meglepõen nagy teherbírású "önhordó" vázszerkezet tartóelemeként viselkednek Bocs, csak a "szokásos" KV+pipa filó volt, köszi a türelmet, jó napot, jó kedvet Bioszféra/MetNet
