Meteorológiai műszerek otthon
Műszer csatlakoztatása a MetNet-re
MetNet WS feltöltő: LINK MetNet WD feltöltő: LINK
MetNet cumulus feltöltő: LINK
Figyelem! Akinek Netatmo és Ruuvitag műszere van, az mostantól felkapcsolhatja a MetNet-re is!
Műszereim LINK
Csatlakoznál a légszennyezettség mérő állomáshoz? Olvasd el cikkünket
Kérdésed van ezzel kapcsolatban? Írj nekünk a legszennyezettseg(kukac)metnet(pont)hu címre.
Azért egy ilyen összehasonlítás csak tájékoztató jellegû. Egy dolog, hogy a két árnyékoló nem teljesen egyforma. A két szenzornak eltérõ az érzékenysége, az OMSZ által használt Pt-100-as ellenállás-hõmérõ szinte biztos, hogy gyorsabb, mint a WH-2080-asé, ráadásul utóbbi egy mûanyag dobozban foglal helyet, nem szabadon áll, így még lassabb a reakció ideje, nagyobb a tehetetlensége.
A természetben ritka kifogni olyan idõjárási helyzetet, amikor szélcsend van, és a hõmérséklet változatlan marad, nem ugrál. Ez tovább nehezíti az összehasonlítást. Nem lehetetlen, de nagyon idõigényes.
A légnyomásról annyit, hogy teljes egyezés sosem lesz az OMSZ adataival, mert náluk ez egy kicsit máshogy mûködik.
Az OMSZ fõállomásai ill. barométerrel rendelkezõ állomásain mindjárt az állomás földrajzi adatainak meghatározásával kezdõdik az állomás telepítése. És meghatároznak egy fix, mozdulatlan pontot, ami egy mérési leírás (pontleírás) alapján õrzi az állomás pontos magasságát, valamint földrajzi koordinátáját.
Azt tudni kell, hogy a légnyomás kb. 8 m magasságonként változik 1 hPa-t!
Viszont ez nem egy konstans. Tehát ez nem azt jelenti, hogy a mûszerszinti nyomásnál egyszerûen kb. 8 m/ 1 hPa magassági tényezõt kell használni. A pontos tengerszinti légnyomáshoz szükséges a külsõ hõmérséklet is! Hiszen a tengerszinti légnyomás nagyban függ a külsõ hõmérséklettõl is (pl. azt sokan nem is tudják), amit pl. Conrad-os mûszerek sem vesznek mind figyelembe. Ezek egy bizonyos hõfokra általában 20 fokra vonatkoztatják a tengerszinti légnyomást, vagy a magasságot megadva egy közelítõ pontosságú magassági konstanssal számolnak. Csak egy példa: egy állmáson 986,0 hPa a 0 fokra redukált a mûszerszinti nyomás. Kint 2 m-en pedig 22,0 fok van. Így a tengerszintre átszámolt légnyomás 1006,8 hPa. De ha kint már 25 fok van, akkor ugyan ez a mûszerszinti nyomás a tengerszintre átszámolva már 1006,6 hPa. 30 fokban 1006,2 hPa. És télen -10 fokban pedig 1009,3 hPa lesz! Persze mindez apróság, de fontos. És még nem is beszéltünk az alapmûszer pontosságáról és a cm pontosan meghatározott tengerszint feletti magasságról, ahol a barométer van...
A természetben ritka kifogni olyan idõjárási helyzetet, amikor szélcsend van, és a hõmérséklet változatlan marad, nem ugrál. Ez tovább nehezíti az összehasonlítást. Nem lehetetlen, de nagyon idõigényes.
A légnyomásról annyit, hogy teljes egyezés sosem lesz az OMSZ adataival, mert náluk ez egy kicsit máshogy mûködik.
Az OMSZ fõállomásai ill. barométerrel rendelkezõ állomásain mindjárt az állomás földrajzi adatainak meghatározásával kezdõdik az állomás telepítése. És meghatároznak egy fix, mozdulatlan pontot, ami egy mérési leírás (pontleírás) alapján õrzi az állomás pontos magasságát, valamint földrajzi koordinátáját.
Azt tudni kell, hogy a légnyomás kb. 8 m magasságonként változik 1 hPa-t!
Viszont ez nem egy konstans. Tehát ez nem azt jelenti, hogy a mûszerszinti nyomásnál egyszerûen kb. 8 m/ 1 hPa magassági tényezõt kell használni. A pontos tengerszinti légnyomáshoz szükséges a külsõ hõmérséklet is! Hiszen a tengerszinti légnyomás nagyban függ a külsõ hõmérséklettõl is (pl. azt sokan nem is tudják), amit pl. Conrad-os mûszerek sem vesznek mind figyelembe. Ezek egy bizonyos hõfokra általában 20 fokra vonatkoztatják a tengerszinti légnyomást, vagy a magasságot megadva egy közelítõ pontosságú magassági konstanssal számolnak. Csak egy példa: egy állmáson 986,0 hPa a 0 fokra redukált a mûszerszinti nyomás. Kint 2 m-en pedig 22,0 fok van. Így a tengerszintre átszámolt légnyomás 1006,8 hPa. De ha kint már 25 fok van, akkor ugyan ez a mûszerszinti nyomás a tengerszintre átszámolva már 1006,6 hPa. 30 fokban 1006,2 hPa. És télen -10 fokban pedig 1009,3 hPa lesz! Persze mindez apróság, de fontos. És még nem is beszéltünk az alapmûszer pontosságáról és a cm pontosan meghatározott tengerszint feletti magasságról, ahol a barométer van...